Az orosz elnök saját tévéműsorában ígéretet tett arra is, hogy el fog látogatni Oroszország Ukrajnától elfoglalt régióiba.
Egész Ukrajna szerte voltak hasonló akciók. Kilátásba helyezték a hadköteleseknek behívókat kézbesítő rajtaütések folytatását a megye sportcentrumaiban, rekreációs és egyéb intézményeiben.
Magyarország az ideiglenes védelmi státusz bevezetése óta 33 325 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára.
A kormányfő Párizsban Emmanuel Macronnal tárgyalt.
A gond a kérlelhetetlenséggel van, a látszólagos kompromisszum-képtelenséggel. Azzal, hogy a kormány egy ideje képtelennek tűnik kormányon lévő európai szövetségeseket maga mellé gyűjteni.
Pedig sokszor elmondták már, hogy nem támogatják.
A magyar miniszterelnök levetetné a decemberi uniós csúcs napirendjéről Ukrajna csatlakozási tárgyalásának témáját, a francia elnök azonban szeretné jobb belátásra bírni, írja a Politco.
Vajon mi akadályozza meg a külügyet egy egyértelmű igentől, vagy nemtől?
Konkrétan az, hogy a magyar miniszterelnök még csak napirendre sem venné az Ukrajna uniós csatlakozásáról szóló tárgyalást.
Fel kell vetni annak kérdését, hogy ha az eddigi stratégia nem működött, márpedig jól láthatóan nem működik, akkor nem kellene-e egy B-terv – erről beszélt Brüsszelben a NATO külügyminiszteri ülésének szünetében tartott sajtótájékoztatóján a külgazdasági és külügyminiszter.
A nyári ellentámadás sikertelensége után egyre többen vetnek fel kételyeket Nyugaton is Ukrajna győzelmi esélyeivel szemben.
Több mint 70 iráni tervezésű Shahed kamikaze drónt indítottak el az oroszok Ukrajna ellen.
Komikusnak tartja, hogy „Észak-Korea többet segít Oroszországnak, mint az EU Ukrajnának”.
Hiába a rengeteg véráldozat, mindegyik fél a háború folytatására készül.
A honvédelmi miniszter Brüsszelben sajnálatosnak nevezte, hogy az európai államok nem változtatnak az álláspontjukon: továbbra is Ukrajnának történő fegyverszállításról értekeznek.