Anders Fogh Rasmussen szerint új európai biztonsági architektúrára van szükségünk, amelyben Ukrajna a NATO középpontjában áll.
Közben egyre többet kritizálják az áldatlan állapotokat az orosz katonák.
Állandósul az a nézet, hogy a magyar kormány az uniós folyamatok kerékkötője és a moszkvai érdekek kiszolgálója.
Az áremelkedés például az élelmiszerek és alkoholmentes italok esetében 11 százalékra lassult a szeptemberi 11,6 százalékról.
Emellett javasolják Georgiának a tagjelöltség megadását, Bosznia-Hercegovinával pedig a csatlakozási tárgyalások megkezdését, amint az ország eléri az ahhoz szükséges megfelelés elvárt szintjét.
Az üzleti szektor aggályai túlterjednek a hirtelen fellángolt közel-keleti konfliktuson: az üzleti vállalkozások körében hasonlóan széleskörű kockázati aggodalom forrása a kínai-tajvani viszonyrendszer.
Az orosz Gazprom a szerződésben foglaltak ellenére nem fizet a jelenleg orosz megszállás alatti területen lévő Szohranyivka gázmérő állomáson keresztüli szállításért, ezért az ukrán cégnek nem jut elegendő pénzügyi forráshoz a tranzitköltségek fedezésére.
Az oroszok aligha fogják feladni a város megszerzését, még olyan áron sem, ha az emberveszteségeik jóval magasabbak lesznek, mint Bahmutnál.
Közben Szijjártó Péter Minszkben arról beszélt, hogy az energiavásárlás nem politikai kérdés.
Egyik versszaka így kezdődik: „Béke itt már csak úgy lehet, ha a ruszki mind hazamegy.”
Ez volt az Európai Unió makroszintű pénzügyi támogatásának kilencedik részlete. Az EBRD is bejelentett egy 480 millió eurós megállapodást.
Az ukrán nép elsöprő többsége továbbra sem támogatja a területvesztés árán létrejövő békekötést.
Ferenc pápa október 17-re imanapot hirdetett a szentföldi egyházzal közösen a béke érdekében.
Politikai támogatás tekintetében Ukrajnának már eddig is sokszor csalódnia kellett, ami a közel-keleti események fényében valószínűleg tovább folytatódik.
Ha nagyon akarnának, okozhatnának-e fejtörést a magyaroknak Gripen-ügyben a svédek? Szenes Zoltánnal, a Honvéd Vezérkar egykori főnökével beszélgettünk, akit arról is megkérdeztünk, hogyan érhette ennyire váratlanul az izraeli haderőt és a hírszerzést a palesztin Hamász legújabb támadássorozata, és mekkora az esélye egy szárazföldi hadműveletnek a Gázai övezetben?