A miniszterelnök úgynevezett szabadságharca igencsak kellemetlen, de nem az EU létét fenyegető kihívás. Veszítenivalója itt a magyar társadalomnak van. A történelmi zsákutca pedig akkor is zsákutca, ha diadalmenetben masírozunk rajta.
A kormány – okkal tartva a felháborodástól és a népszerűségvesztéstől – egyelőre nem meri meglépni a 13. havi nyugdíj eltörlését, pedig azzal nagyjából 445 milliárd forintot lehetne megtakarítani. Valahol máshol kell megfogni a pénzt.
Úgy látják, hogy az adóbevételek 600 milliárddal túl lettek tervezve. Ha pedig az uniós pénzek sem jönnek meg, az további több mint kétezer milliárdos kiesés lesz.
„Brüsszel” nem ad pénzt, és még a migránsokat is Magyarországra akarja kényszeríteni – most ez a kormányzati narratíva, amely következetesen végigmegy a Kossuth rádió műsorain is.
A nemzeti helyébe lépett orbáni szuverenitás lényege egyszerűen összefoglalható: övék az ország, ők bocsátják áruba.
A pénzből egy legalább 20 lakásból álló, közel nulla energiaigényű lakóépületet alakítanak ki a IV. kerületben egy hosszú ideje üresen álló volt iskolaépületből rászorulóknak.
Álom a másfél százalékos növekedés, ideje felébredni.
2010 előtt négyszer próbálkoztak a terhek csökkentését is célzó tantervi reformmal, azóta kétszer, a problémákat mégsem tudták megszüntetni. A Momentum sem kínál ezekre megoldást.
Mire alapozza Nagy Márton és a kormány azt a prognózist, hogy Magyarország belátható időn belül az EU-átlagnál fejlettebbé válik? Ha itt rosszul kalkulálnak, amire készülnek, az valóban a magyar gazdaság tönkretételét, az emberek lehetetlen helyzetbe hozását jelentené.
Meddig feszül a húr Magyarország és az unió között, miként hülyítik tudatosan a népet, javarészt erről vitáztak a Kötöttfogás szereplői: Csintalan Sándor, Szerető Szabolcs, a műsorvezető Pörzse Sándor, valamint Balogh Gábor és Reichert János.
Először a tizenharmadik, majd a tizennegyedik havi fizetést vették el, aztán leépítésbe kezdtek.
Kissé udvariatlanul bánik Nagy Márton a kabinet hónapok óta építgetett érvelésével, miszerint uniós pénz nélkül nem lehetséges a közoktatás rendbetétele.
A gazdaságfejlesztési miniszter az árstopok esetleges kivezetéséről is beszélt.
Miután egyelőre nem sok jelét látni annak, hogy a jövő évi európai parlamenti választás elhozza az illiberális áttörést, a kormány uniós elszigetelődése irányváltás híján csak tovább mélyül.
Orbán lemondhatott az uniós pénzekről, ezért azt gondolja, több mindent megengedhet magának – mondja interjúnkban Győrffy Dóra.