Az Odysseus szonda „puhán” (nem becsapódva) landolt a Holdon, de felborult, így teljes sikernek nem nevezhető. Hogy van az, hogy míg hatvan évvel ezelőtt már „csomószor” simán leszálltunk a Holdra, most inkább a bakik sorozatát látjuk?
A világ hatalmai a Föld kiterjesztéseként kezelik, de ez hatalmas hiba egy most megjelent könyv szerint.
Kiss László csillagász a második magyar űrhajósról, és a Marsról, mint a Földön túli élet esetleges helyszínéről is beszélt a Kompországban.
Akár holnap fel lehetne valakit küldeni a Marsra minden gond nélkül, ám ahhoz egyelőre nincsenek meg a feltételek, hogy ott életben is maradjon – jelentette ki Kompország című műsorunkban Kiss László csillagász, Széchenyi-díjas fizikus.
A néhány kilométer átmérőjű kisbolygók sokszor olyan mennyiségben és koncentrációban tartalmaznak értékes fémeket, ami itt, a Földön elképzelhetetlen. Ezért hamarosan akár az aszteroidák bányászata is megérheti a szárnyaikat bontogató űrhajózási cégeknek.
Az Artemis-program még el sem kezdődött igazán, máris az Apollo-program kifulladására emlékeztető jelek érződnek a NASA döntéseiben, hiszen bejelentette, hogy egy évvel elhalasztja az Artemis–2, vagyis a Holdat megkerülő emberes küldetés startját.
Az ázsiai ország az ötödik nemzet, amely képes volt eszközt eljuttatni a Hold felszínére.
Az atmoszférája 10 ezer Celsius-fokra is felmelegedhet, és olyan közel tartózkodik a csillagához, hogy mindössze 3,9 földi nap alatt tesz meg körülötte egy fordulatot.
A bolygó képeit annak idején a felszíni pöttyök jobb láthatósága érdekében sokkal élénkebbé tették, de ezt később elfelejtették.
Ha a Peregrine szonda sikerrel jár, ez lesz az első magáncég által üzemeltetett, a Holdon puhán landoló eszköz.
Egyre több jel mutat arra, hogy a Szaturnusz jeges holdján talán kialakulhatott, sőt esetleg még mindig jelen van az élet.
Az orosz hadügyminisztérium szerint az előző ilyen indítás október 27-én történt.
Miért nem találkoztunk még az idegenekkel? Mi lennénk az egyedüli lények az egész univerzumban, vagy nagyon jól rejtőzködnek?
Az Apollo-17 által hazahozott holdpormintákat újraelemezve megállapították, hogy a Hold 4,46 milliárd éves, tehát idősebb, mint eddig sejtették.
−171 Celsius-fok, 16 kilométer jégpáncél. Számok nyelvén.