Lincshangulat alakult ki a védett, jeladós farkas kilövése miatt, ami utolérte a hazai vadásztársadalmat is. A vadászkamara elnökét és környezetvédelmi szakjogászt is kérdeztünk.
Az adó alanya az a vadásztársaság, amely a naptári év első napján a vadkárért felelős.
Szerinte a vadásznaphoz hasonló események népszerűsége is jelzi, hogy a nagyközönség „nyitott és érdeklődő a természet rezzenései, így pedig a vadászat iránt is”.
A kormány közleménye azt ugyanakkor hozzátette, hogy „a vadászat fontos kiegészítője a Feröer-szigetekiek megélhetésének”.
Ma egymillió fajt fenyeget a kihalás veszélye.
A Hungexpón rendezett program a jegyeladás szempontjából nagy bukás lehet. A veszélyhelyzettel kapcsolatos feladataikra hivatkozva próbálták halogatni a tájékoztatást.
Mi a veszélyesebb? Az állatok felruházása emberi tulajdonságokkal (ami nyilván és döntő mértékben fikció), vagy az emberek elállatiasodása (ami viszont napi tapasztalat).
Könyvet írt Bayer Zsolttal a vadászatról. Szerinte azt kell megmagyarázni, hogy miért viseltetik valaki előítéletes ellenérzéssel a vadászat és a vadászok iránt.
Az állami vezetők lőfegyverek iránt érzett vonzalma nem új keletű – most megmutatjuk, hogyan vitték ezt tökélyre Romániában.
Nem tudna olyan állatot mondani az olvasó, amely ne volna meg kitömve a Hungexpón.
Szerinte az szorul magyarázatra, hogy miért tagadja meg valaki az őseinek az örökségét.
A kérdés az, hogy mi köze az echte természethez annak a gyakorlatnak, ami ma vadászat címszó alatt történik Magyarországon.
Minden idők legsúlyosabb szándékos mérgezéses bűncselekménye történt Magyarországon, ami akár ökológiai katasztrófát is okozhatott volna.
A vadászok passziójának kielégítése a szürke fogoly halálos ítéletét jelentheti.
Az ORFK szerint a vadászat „a természet körforgásából adódóan nem halasztható tevékenység”.