A kormány szerint elegendő védelmet jelent a mostani szabályozás a magyar alkalmazottaknak. A szakszervezeti vezető viszont úgy látja, kijátszhatják a törvényt azok a cégek, amelyek vendégmunkásokra cserélnék dolgozóikat.
Gyönyörűséges multikulti sztori a bevándorlásmentes magyarhonból.
Még a takarítónőknek kellett betanítaniuk Fülöp-szigeteki utódaikat. Az érintett cég vezetőjét is megkerestük.
A külföldi vendégmunkásokat nem a főváros, hanem egy magáncég alkalmazza.
A vendégmunkások zöme húsz-harminc-negyven éves. Sokan családot hagytak otthon. De vajon kibírják-e az asszony ölelése nélkül az éveket? S a nőtlen fiatalok? Találnak valahol kapcsolatot? Szerelmi örömöt?
A kisebbségben lévő fideszes városatyák is támogatták az önkormányzat beruházást elutasító határozatát. De mi áll a háttérben? Riport a Mátraaljáról.
Így kezdődött német földön is a nagyarányú bevándorlás az 1950-es, 60-as években. Az pedig, hogy egyre több és több ázsiai munkavállaló tűnik fel az utcákon, munkásszállókon, szembeötlővé vált – méghozzá fideszes választókerületekben.
A Vasas Szakszervezeti Szövetség alelnöke szerint a gazdasági szereplők szempontjainak sem feltétlenül felelt meg a törvény.
Többek közt előírnák, hogy a helyi közösség egyetértése legyen szükséges ahhoz, hogy nagyobb számban érkezzenek oda EU-n kívüli munkavállalók.
El is magyarázta számokkal, hogy szerinte ez miért van így.
Kínai érdekeltségbe került egy mikepércsi ingatlan is, ahol olyan sok vendégmunkást helyeztek el, hogy Toi-Toi vécéket kell felállítani az udvaron.
Miközben a fiatalok elmennek az országból, évente egy nagyvárosnyi ázsiai vendégmunkás érkezik Romániába.
A dolgozók fiatalok 34 százaléka azt tervezi, hogy legalább egy időre másik országban teszi próbára magát.
Az önkormányzatnak kellett tisztáznia a helyzetet.
A szlovén-horvát határon szombaton 7-8 órát, de a horvát-szerb, a horvát-boszniai és a magyar-szerb határon is órákat kellett várni a határátlépésre.