Egy kutatóhajóról számos helyen megfúrták a Földközi-tenger aljzatát Szantorini körül, és egy eddig ismeretlen, 520 ezer éves hatalmas kitörés nyomait fedezték fel a kiemelt furatok rétegeiben.
A magyar külügy is figyelmeztetést adott ki az izlandi földrengések miatt.
Izland Reykjanes-félszigetén akár egészen magas hegy is kinőhet a földből az egymásra rakódó és megszilárduló lávarétegekből.
A Csomád vizsgálata valószínűleg a magyarországi vulkanológia legismertebb kutatóprogramja. Ennek felfedezéseit foglalja össze a kötet.
A Csomád a Kárpátok legfiatalabb vulkánja, hiszen kevesebb mint 30 ezer év telt el az utolsó kitörése óta.
Több ezer kilométerről is hallani lehetett a robajt.
Kevesebb mint 30 ezer év telt el a Csomád utolsó kitörése óta. Vajon újra számítani lehet az aktivitására?
A hatóságok vizsgálatot indítottak az ügyben.
Időszámításunk előtt 1600 körül az égei-tengeri Sztrongüle szigetét (vagyis Szantorinit) hatalmas vulkánkitörés rázta meg, amely elpusztította szinte a teljes élővilágot, és hatalmas, ma már tenger borította kalderát hagyott maga után.
1110-ben elsötétült a Hold, egy érdekes történelmi-tudományos oknyomozással most kiderítették, mi okozta a szokatlan jelenséget. Egyre több mindent tudnak meg a kutatók arról, milyen hatással volt egy-egy tűzhányó tevékenysége az éghajlatra, a környezetre és a populációra.
Hol tart jelenleg a vulkanológia, mit tudunk és mit nem tudunk a vulkánkitörésekről? És veszélyben vannak-e a turisták?
E heti tudományos lapszemlénk: Térképre viszik az izlandi hajóroncsokat. Egy új módszer sose látott távlatot nyit a genetikában. Egy kutatás pedig azt vizsgálta, van-e olyan pont a Földön, ahol nem lehetséges az élet.
Villámokkal érkezett az éjjel, megtépázta a vulkánt rendesen. Hallgatta, ahogy az ég zúg és közben kéken álmodott.
Az elmúlt hetek tragikus földmozgásai ismét ráirányították a figyelmet a csendes-óceáni térség mélyében zajló veszélyforrásra.