Nagyon sok minden van a világon, melyről az egyszerű ember nem is sejti, hogy magyar ember találmánya. Vélhetően azonban azt szinte mindenki álmából felkeltve is tudja, hogy a golyóstoll véglegesített technológiájú, ma is használt változatát a zsidótörvények miatt 1938-ban előbb Párizsba, majd később Argentínába emigrált Bíró László szabadalmaztatta, mégpedig 1943. június 10-én.
Persze senki ne gondolja azt, hogy Bíró magát a golyóstollat találta fel, hiszen a gazdaságos és megbízható golyóstollak gyártását a hosszas kísérletezés mellett a modern kémia és a XX. századi precíziós gyártás tette lehetővé. Számos szabadalom tanúskodik korábbi, sikertelen próbálkozásokról. Egyes feltételezések szerint már Galileo Galilei is tervezett egy golyóstollat a 17. században. Az első golyóstollra vonatkozó szabadalmat 1888. október 30-án kapta meg az amerikai John J. Loud, melyet még számos egyéb szabadalom is követett, ám ezek a tollak nem voltak képesek egyenletesen adagolni a tintát: hol elapadtak, hol folyattak. Ráadásul a tinta a gravitáció hatására folyt ki, így folyamatosan függőlegesen kellett tartani a tollat. Számos további feltaláló próbálta kiküszöbölni ezeket a hibákat, de egyikük sem járt sikerrel.
Egészen Bíró Lászlóig, aki újságíróként is dolgozott, így nem csoda, ha foglalkoztatta egy egyszerűbb elven működő íróeszköz. Nos, a golyóstoll elvének kitalálásáról többféle történet is ismertté vált. A legtöbbről 1975-ben megjelent önéletrajzi regényében, a „Csendes forradalom”-ban írta le, hogy semmilyen valóságalapjuk nincs.
„Gyakran nézegettem a rotációs hengerek egyenletes és gépies munkáját… Egy parányi hengerecskét képzeltem el, akkorát, amely egy írószerszámban alkalmazható, és amelynek az a lényege, hogy a festéket automatikusan felszedve működés közben nyomot hagy a papíron” – árulta el a regényben Bíró, miként is jutott el a ma is használatos golyóstollhoz.
Először egy nagyméretű toll hegyeként alkalmazott golyót, később ugyanezt a megoldást kis méretben, írótollnak is alkalmazta, ám ezekkel nem lehetett tökéletesen írni, betűk írására alkalmatlanok voltak, a rosszul beágyazott golyók pedig gyakran akadoztak. A használható golyóstoll előállításához pontosan megmunkált és hibátlanul kialakított golyókra volt szüksége. A munkájában először testvére, Bíró György, valamint barátja, Gellért Imre segítette, mígnem szerződést kötött Goy Andorral, aki a Goy-és Kovalszky írógépszaküzlet vezetőjeként nagy fantáziát látott a golyóstoll jövőjében. Bíró első golyóstoll-szabadalmát Töltőtoll néven 1938. április 25-én jelentette be a Magyar Királyi Szabadalmi Bíróságnak. 1938. novemberben újabb szabadalmat jelentett be „Pépes halmazállapotú tinta és hozzá tartozó töltő-toll” címmel. Magát a ma is használható golyóstollat már Argentínában szabadalmaztatta (1943. június 10.), és „Eterpennek” nevezte el.
A golyóstoll elnevezése később feltalálója nevével kötődött össze, angol nyelvterületen „Biro-pen”-nek vagy „Biron”-nak nevezik az általa feltalált golyóstollat, amelynek bejegyzése 1949-ben történt meg. A toll készítésére Franciaországban alapított részvénytársaság BIC (Biró Crayon) néven hozta forgalomba termékét. A gyártói és forgalmazói jogok a fejlesztés közös céljára létrejött szerződés alapján Európa több országára a Goy és Kovalovszky céget illették meg, a második világháború után ők kezdték meg a magyar golyóstollak gyártását GOPEN néven, és ők vezették be az európai kontinensen először a nyomógombos kapcsolószerkezetű, kiugró hegyű tollakat.
A Bíró-féle golyóstoll gyorsan elterjedt, az amerikai hadsereg 20 000 darabot rendelt a Stratopen tollból, míg az angol kormány azért vásárolta meg a szabadalmat, mert a golyóstoll a repülőgépeken nagy magasságokban is működött, nem folyt ki belőle a tinta, a franciák pedig máig fennálló részvénytársaságot alapítottak a találmány hasznosítására. A világháború utáni árversenyben a korábbi tizedére csökkent a golyóstoll ára, de a nagy áttörést a Parker cég 1954-es színrelépése jelentette. Ők egy év alatt három és félmillió darabot adtak el a Moholy-Nagy László által tervezett és még ma is kapható Jotter golyóstollból, amivel ötször többet lehetett írni, mint a korábbi gyártmányokkal. Napjainkra már százmilliárdnál több golyóstollat adtak el. Bár számos más tollfajta is kapható, olcsósága és könnyű használhatósága miatt a golyóstoll a legelterjedtebb, mindennapjaink elengedhetetlen kelléke.
Bíró Lászlónak más jellegű újításai is voltak, mintegy 100 találmányára kapott szabadalmat. Automata sebességváltója szabadalmát a General Motors vette meg. A gyár azonban a terveket nem felhasználásra, hanem a konkurencia kiiktatása céljából vásárolta meg. Az 1930-as években például olyan mosógépet népszerűsített, amelynek működtetéséhez a konyhai tűzhely szolgáltatta az energiát.
Bíró Buenos Airesben hunyt el 1985. november 24-én. Argentína legnagyobb feltalálójának ismerte el, az argentin feltalálók napját az ő születésnapján, szeptember 29-én ünneplik.
