A napokban ünnepelte tizedik születésnapját a Google webes böngészője, a Chrome. Az amerikai internetes óriás böngészőjét ma az asztali számítógépek és laptopok 66 százalékán használják, míg az okostelefonok közül nagyjából minden második készülék ezzel fut. A világháló forgalmát figyelő és elemző StatCounter szerint így jelenleg világszerte a készülékek 56 százalékán a Google böngészőjével szörfölnek a neten.
A Chrome biztonsági csapata az elmúlt évtizedben is előszeretettel nyúlt bele nagy és a rendszer egészét érintő folyamatokba, számtalan változást eszközöltek a weboldal és a látogató között zajló kommunikáció titkosítástól (HTTPS-protokolltól) az automatikus frissítésekig. Most azonban valami olyasmibe vágták a fejszéjüket, ami tényleg alapjaiban változtathatja meg az internetezést: teljesen újragondolnák, azaz jelenlegi formájában „kivégeznék” a webcím formátumot, az URL-t. Erről az elképzelésükről beszéltek ugyanis a Chrome fejlesztői az amerikai Wired technológiai hírportálnak, amely a Google meg akarja ölni az URL-t címmel írt cikket a dologról.
Az URL-t még a világháló egyik atyaként számon tartott Tim Berners-Lee alkotta meg mintegy negyedszázada. A Wikipédián is elérhető definíció szerint az interneten megtalálható különböző erőforrások (például szövegek, képek) szabványosított címe összefoglalja a dokumentum megtalálásához szükséges négy alapvető információt, így a protokollt, amit a célgéppel való kommunikációhoz használunk; a szóban forgó gép vagy tartomány nevét; a hálózati port számát, amin az igényelt szolgáltatás elérhető a célgépen; valamint a fájlhoz vezető elérési utat a célgépen belül. Így ha például valaki a Magyar Hang cikkeit akarja olvasni, nem kell komplikát manőverekkel bíbelődnie, hanem a »hang.hu« webcímet beütve megtalálja lapunk online anyagait.
A bizalmatlanság maradt, de alakul a digitális jogdíjak körüli hajcihő - Magyar Hang
Miközben Magyarországon szinte mindenki a Sargentini-jelentésre figyelt, aznap az EP elfogadott egy másik jelentéstervezetet. is
Mind többen vannak azonban azon a véleményen, hogy a netes funkciók és lehetőségek exponenciális bővülésével egyre nehezebben követhetőek és értelmezhetőek a webcímek – sok mobileszközön pedig már egész egyszerűen hely sincs a teljes megjelenítésükre –, egyúttal egyre több biztonsági veszélyt rejtenek magukban, a kiberbűnözők pedig a kiskapukat kihasználva mind több gyanútlan felhasználót képesek megtéveszteni. Ezért szeretnének rendszerszintű változást a Google szakemberei is. A Chrome egyik vezető mérnöke, Adrienne Porter Felt szerint a most használatos webcím-forma egyre kevésbé garantálja azt, hogy egy adott honlap megbízható-e avagy sem. Ezért a céljuk egy olyan új formátum kidolgozása, amely mindenki számára érthető, és amelynek segítségével minden felhasználó tudni fogja, hogy megbízhat-e az adott honlapban. „Ez azonban csak drasztikus változások árán lehetséges” – állítja Porter Felt
„A közösségi média olyan, mint a kokain" - Magyar Hang
Lejönni a Facebookról olyan, mint megpróbálni leszokni a dohányzásról – fejlesztők beszéltek a mellékhatásokról.
A Chrome mérnökcsoportjának igazgatója, Parisa Tabriz szerint egyelőre még a munkacsoporton belül sincs egyetértés arról, hogy mindez hogyan nézzen majd ki a gyakorlatban. Elképzeléseiket vitaindítónak szánnák, és várhatóan ősszel, vagy jövő tavasszal mutatnák be a nagyközönségnek. „Abban biztos vagyok, bármit is javaslunk, az nagy port fog majd felverni. A változás mindig vitát kelt, legyen bármilyen is. De fontos, hogy csináljunk valamit, mert az URL-lel mindenki elégedetlen” – véli Tabriz.
A Chrome-nál egyébként nem először nyúlnak hozzá a témához. Négy éve például azzal a megoldással próbálkoztak, hogy kereséskor csak az adott honlap központi címe volt látható, egy-egy konkrét tartalom teljes URL-je pedig akkor jött elő, ha az ember rákattintott a főcímre. Noha a cég szerint ezt az „origin chip” névre keresztelt szabványt a nagyobb biztonság miatt akarták bevezetni, és akadtak, akik támogatták ötletüket, nagyon komoly kritikákat kaptak. Többek között azért, mert, ahogy a PC World annak idején megjegyezte: mivel a böngészőben továbbra is megmaradt a Google saját keresőmezője – a lépéssel a cég egyértelműen arra ösztönözte a felhasználókat, hogy azok – pusztán önkéntelenül is – rajta, illetve a keresőjén keresztül látogassanak meg minden oldalt, köztük azokat is, amiknek a címét pontosan ismerik.
Huszonöt éves az mp3. Az meg micsoda? - Magyar Hang
A fájlformátum, amely kivéreztette a klasszikus hanghordozókat, és utat tört a digitális zeneipar és -megosztás felé.
Így végül leállították ezt a funkciót. Volt ellenállás a HTTPS-titkosítás esetében is, amellyel jelzik, hogy egy weboldal a webböngészés alatt biztosítja-e a biztonságos kommunikációt. „A HTTPS-nél együttműködtünk más techcégekkel annak érdekében, hogy az egyébként a felhasználok biztonságát szolgáló titkosítási eljárásunkat a nagyközönség is elfogadja. Mert hiába ért egyet a szakma azzal, hogy a titkosítás jó, az emberek teljesen kikészülnek, ha mi valamin változtatunk” – állítja Tabriz. Hozzáteszi: korábbi tapasztalataikat figyelembe véve most még inkább figyelnek majd a felhasználói visszajelzésekre.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
