Londoni aukción akarták eladni Amenhotep fáraó lopott feliratát

A harminc éve Luxorból eltulajdonított, majd most visszaszolgáltatott I. Amenhotep relieftöredék a fáraó nevét rejtő kártussal (Forrás: Egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium)

Egy londoni aukción akarták eladni I. Amenhotep fáraó (Kr. e. 1526-1506) egyik mészkőből faragott, még harminc éve Egyiptomból ellopott és kicsempészett feliratos kövét – jelentette az egyiptomi al-Ahram napilap online kiadása. Az árverést néhány hónapja tartották volna, ám egy külföldi régész szemfülességének köszönhetően végül nem került kalapács alá a meglovasított, ritka relief.

Hirdetés

– A régész kolléga a tárgyat megvizsgálva rájött, hogy az eladásra kínált darab megegyezik azzal a Luxorból, a Karnaki templomegyüttesből származó kőtöredékkel, amit még 1988-ban véstek le, és loptak el a rommezőről. A felirattöredéken látható kártusban jól olvasható a XVIII. dinasztiához tartozó fáraó neve – közölt részleteket a szerencsés azonosításról az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium lopott műkincsek visszaszerzésével megbízott főkoordinátora. Sábán Abdel Gávád szerint a régész azonnal jelezte az esetet az egyiptomi minisztériumnak, ahol megtettek minden szükséges jogi és diplomáciai lépést azért, hogy még véletlenül se adják el a követ, illetve, hogy a műtárgy visszakerülhessen Nagy-Britanniából a Nílus partjára. A feliratot a brit hatóságok végül szeptember 20-án Egyiptom londoni követéségére szállították és átadták a diplomáciai képviselet illetékeseinek. A műtárgy így a napokban Kairóba kerül.

Gombászás közben találtak két bronzkori sisakot Vásárhelyen – Magyar Hang

A mintegy 60 ezer euróra becsült leletegyüttest a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumba adták le. Hasonló tárgy mindössze három volt eddig ismert.

I. Amenhotep uralkodásáról nem maradt fenn túl sok dokumentum, ezért is ritka, illetve fontos a most megtalált, épp a fáraó nevét tartalmazó mészkő. Ismerjük azonban építészét, Inenit, aki a dinasztia több uralkodóját – I. Thotmeszt, II. Thotmeszt, III. Thotmeszt és Hatsepszutot – is szolgálta. Ineni sírfeliratáról tudjuk, hogy I. Amenhotep alatt megbízták a Karnaki templom bővítésével, bárkaszentélyt készített és új kincstár építésébe kezdett, valamint minden bizonnyal ő felügyelte Amenhotep sírjának és halotti templomának munkálatait is. A fáraó uralkodása idején kezdték kiépíteni a Királyok Völgyeként ismert temetkezési komplexumot, illetve ekkor alakították ki a sírok építésén dolgozó munkások – ma Dejr el-Medina néven ismert – települését. Őt magát még valószínűleg nem oda temették. Érdekes kultúrtörténeti adalék uralkodásáról, hogy udvari csillagásza, Amenemheb sírfeliratában azt állította, ő találta fel a vízórát.

Közben az egyiptomi szaktárca honlapjának közleményéből az is kiderült, a napokban tartottak tanácskozást az egyiptomi műemlékvédelemben illetékes szakszervek, ahol többek között arról határoztak: brazil engedéllyel régészt küldenek a nemrég porig égett Brazil Nemzeti Múzeum romjaihoz, hogy a helyi szakemberekkel közösen esetleg megmaradt ókori egyiptomi tárgyak után kutassanak, felmérjék a terepet. A riói intézménynek volt az egyik legkomolyabb egyiptomi gyűjteménye Dél-Amerikában, a kollekció mintegy hétszáz tételt számolt. Rengeteg mindennel együtt azonban ez az anyag is feltehetően szinte teljes egészében odaveszett a szeptember 2-i tűzben – amelyben egyes becslések szerint a leletanyag 90 százaléka megsemmisült.

A turisztika mostohagyermekei: az aquincumi amfiteátrumok – Magyar Hang

Budapest párját ritkító ókori római emlékei méltatlanul alulreprezentáltak a város arculatának turisztikai promóciójában.

Hirdetés

A katasztrófa után újra előkerült, hogy lehetőleg minden, a világban szétszórt egyiptomi régészeti anyagot próbáljanak meg visszavinni eredeti helyére, mert minek maradjanak olyan múzeumokban, amelyek képtelenek szavatolni a műkincsek biztonságát. Erről beszélt Záhi Havássz régész, egyiptológus, volt egyiptomi műemlékvédelmi miniszter, aki szerint mindemellett az ENSZ örökségvédelemben is érdekelt szervezetének, az UNESCO-nak felügyelnie kellene a tagállamok külföldi eredetű régészeti kollekcióit, hogy így legyen biztosított az, hogy az adott múzeum megfelelően őrzi és megóvja a nem saját, ám tulajdonában lévő régészeti emlékeket.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.