Egy londoni aukción akarták eladni I. Amenhotep fáraó (Kr. e. 1526-1506) egyik mészkőből faragott, még harminc éve Egyiptomból ellopott és kicsempészett feliratos kövét – jelentette az egyiptomi al-Ahram napilap online kiadása. Az árverést néhány hónapja tartották volna, ám egy külföldi régész szemfülességének köszönhetően végül nem került kalapács alá a meglovasított, ritka relief.
– A régész kolléga a tárgyat megvizsgálva rájött, hogy az eladásra kínált darab megegyezik azzal a Luxorból, a Karnaki templomegyüttesből származó kőtöredékkel, amit még 1988-ban véstek le, és loptak el a rommezőről. A felirattöredéken látható kártusban jól olvasható a XVIII. dinasztiához tartozó fáraó neve – közölt részleteket a szerencsés azonosításról az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium lopott műkincsek visszaszerzésével megbízott főkoordinátora. Sábán Abdel Gávád szerint a régész azonnal jelezte az esetet az egyiptomi minisztériumnak, ahol megtettek minden szükséges jogi és diplomáciai lépést azért, hogy még véletlenül se adják el a követ, illetve, hogy a műtárgy visszakerülhessen Nagy-Britanniából a Nílus partjára. A feliratot a brit hatóságok végül szeptember 20-án Egyiptom londoni követéségére szállították és átadták a diplomáciai képviselet illetékeseinek. A műtárgy így a napokban Kairóba kerül.
Gombászás közben találtak két bronzkori sisakot Vásárhelyen - Magyar Hang
A mintegy 60 ezer euróra becsült leletegyüttest a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumba adták le. Hasonló tárgy mindössze három volt eddig ismert.
I. Amenhotep uralkodásáról nem maradt fenn túl sok dokumentum, ezért is ritka, illetve fontos a most megtalált, épp a fáraó nevét tartalmazó mészkő. Ismerjük azonban építészét, Inenit, aki a dinasztia több uralkodóját – I. Thotmeszt, II. Thotmeszt, III. Thotmeszt és Hatsepszutot – is szolgálta. Ineni sírfeliratáról tudjuk, hogy I. Amenhotep alatt megbízták a Karnaki templom bővítésével, bárkaszentélyt készített és új kincstár építésébe kezdett, valamint minden bizonnyal ő felügyelte Amenhotep sírjának és halotti templomának munkálatait is. A fáraó uralkodása idején kezdték kiépíteni a Királyok Völgyeként ismert temetkezési komplexumot, illetve ekkor alakították ki a sírok építésén dolgozó munkások – ma Dejr el-Medina néven ismert – települését. Őt magát még valószínűleg nem oda temették. Érdekes kultúrtörténeti adalék uralkodásáról, hogy udvari csillagásza, Amenemheb sírfeliratában azt állította, ő találta fel a vízórát.
Közben az egyiptomi szaktárca honlapjának közleményéből az is kiderült, a napokban tartottak tanácskozást az egyiptomi műemlékvédelemben illetékes szakszervek, ahol többek között arról határoztak: brazil engedéllyel régészt küldenek a nemrég porig égett Brazil Nemzeti Múzeum romjaihoz, hogy a helyi szakemberekkel közösen esetleg megmaradt ókori egyiptomi tárgyak után kutassanak, felmérjék a terepet. A riói intézménynek volt az egyik legkomolyabb egyiptomi gyűjteménye Dél-Amerikában, a kollekció mintegy hétszáz tételt számolt. Rengeteg mindennel együtt azonban ez az anyag is feltehetően szinte teljes egészében odaveszett a szeptember 2-i tűzben – amelyben egyes becslések szerint a leletanyag 90 százaléka megsemmisült.
A turisztika mostohagyermekei: az aquincumi amfiteátrumok - Magyar Hang
Budapest párját ritkító ókori római emlékei méltatlanul alulreprezentáltak a város arculatának turisztikai promóciójában.
A katasztrófa után újra előkerült, hogy lehetőleg minden, a világban szétszórt egyiptomi régészeti anyagot próbáljanak meg visszavinni eredeti helyére, mert minek maradjanak olyan múzeumokban, amelyek képtelenek szavatolni a műkincsek biztonságát. Erről beszélt Záhi Havássz régész, egyiptológus, volt egyiptomi műemlékvédelmi miniszter, aki szerint mindemellett az ENSZ örökségvédelemben is érdekelt szervezetének, az UNESCO-nak felügyelnie kellene a tagállamok külföldi eredetű régészeti kollekcióit, hogy így legyen biztosított az, hogy az adott múzeum megfelelően őrzi és megóvja a nem saját, ám tulajdonában lévő régészeti emlékeket.
