HIRDETÉS
Kezdőlap Tudomány Londoni aukci...

Londoni aukción akarták eladni Amenhotep fáraó lopott feliratát

HIRDETÉS

Egy londoni aukción akarták eladni I. Amenhotep fáraó (Kr. e. 1526-1506) egyik mészkőből faragott, még harminc éve Egyiptomból ellopott és kicsempészett feliratos kövét – jelentette az egyiptomi al-Ahram napilap online kiadása. Az árverést néhány hónapja tartották volna, ám egy külföldi régész szemfülességének köszönhetően végül nem került kalapács alá a meglovasított, ritka relief.

HIRDETÉS

– A régész kolléga a tárgyat megvizsgálva rájött, hogy az eladásra kínált darab megegyezik azzal a Luxorból, a Karnaki templomegyüttesből származó kőtöredékkel, amit még 1988-ban véstek le, és loptak el a rommezőről. A felirattöredéken látható kártusban jól olvasható a XVIII. dinasztiához tartozó fáraó neve – közölt részleteket a szerencsés azonosításról az egyiptomi műemlékvédelmi minisztérium lopott műkincsek visszaszerzésével megbízott főkoordinátora. Sábán Abdel Gávád szerint a régész azonnal jelezte az esetet az egyiptomi minisztériumnak, ahol megtettek minden szükséges jogi és diplomáciai lépést azért, hogy még véletlenül se adják el a követ, illetve, hogy a műtárgy visszakerülhessen Nagy-Britanniából a Nílus partjára. A feliratot a brit hatóságok végül szeptember 20-án Egyiptom londoni követéségére szállították és átadták a diplomáciai képviselet illetékeseinek. A műtárgy így a napokban Kairóba kerül.

Gombászás közben találtak két bronzkori sisakot Vásárhelyen – Magyar Hang

A mintegy 60 ezer euróra becsült leletegyüttest a kassai Kelet-szlovákiai Múzeumba adták le. Hasonló tárgy mindössze három volt eddig ismert.

I. Amenhotep uralkodásáról nem maradt fenn túl sok dokumentum, ezért is ritka, illetve fontos a most megtalált, épp a fáraó nevét tartalmazó mészkő. Ismerjük azonban építészét, Inenit, aki a dinasztia több uralkodóját – I. Thotmeszt, II. Thotmeszt, III. Thotmeszt és Hatsepszutot – is szolgálta. Ineni sírfeliratáról tudjuk, hogy I. Amenhotep alatt megbízták a Karnaki templom bővítésével, bárkaszentélyt készített és új kincstár építésébe kezdett, valamint minden bizonnyal ő felügyelte Amenhotep sírjának és halotti templomának munkálatait is. A fáraó uralkodása idején kezdték kiépíteni a Királyok Völgyeként ismert temetkezési komplexumot, illetve ekkor alakították ki a sírok építésén dolgozó munkások – ma Dejr el-Medina néven ismert – települését. Őt magát még valószínűleg nem oda temették. Érdekes kultúrtörténeti adalék uralkodásáról, hogy udvari csillagásza, Amenemheb sírfeliratában azt állította, ő találta fel a vízórát.

Közben az egyiptomi szaktárca honlapjának közleményéből az is kiderült, a napokban tartottak tanácskozást az egyiptomi műemlékvédelemben illetékes szakszervek, ahol többek között arról határoztak: brazil engedéllyel régészt küldenek a nemrég porig égett Brazil Nemzeti Múzeum romjaihoz, hogy a helyi szakemberekkel közösen esetleg megmaradt ókori egyiptomi tárgyak után kutassanak, felmérjék a terepet. A riói intézménynek volt az egyik legkomolyabb egyiptomi gyűjteménye Dél-Amerikában, a kollekció mintegy hétszáz tételt számolt. Rengeteg mindennel együtt azonban ez az anyag is feltehetően szinte teljes egészében odaveszett a szeptember 2-i tűzben – amelyben egyes becslések szerint a leletanyag 90 százaléka megsemmisült.

HIRDETÉS

A turisztika mostohagyermekei: az aquincumi amfiteátrumok – Magyar Hang

Budapest párját ritkító ókori római emlékei méltatlanul alulreprezentáltak a város arculatának turisztikai promóciójában.

A katasztrófa után újra előkerült, hogy lehetőleg minden, a világban szétszórt egyiptomi régészeti anyagot próbáljanak meg visszavinni eredeti helyére, mert minek maradjanak olyan múzeumokban, amelyek képtelenek szavatolni a műkincsek biztonságát. Erről beszélt Záhi Havássz régész, egyiptológus, volt egyiptomi műemlékvédelmi miniszter, aki szerint mindemellett az ENSZ örökségvédelemben is érdekelt szervezetének, az UNESCO-nak felügyelnie kellene a tagállamok külföldi eredetű régészeti kollekcióit, hogy így legyen biztosított az, hogy az adott múzeum megfelelően őrzi és megóvja a nem saját, ám tulajdonában lévő régészeti emlékeket.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

27,091lájkolóTetszik
2,182követőKövetés
15,891feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Ütésállónak kell lenni – Magyar Hang-ajánló

Nyáry Krisztián-, Ürge-Vorsatz Diána- és Schmuck Erzsébet-interjú, ormánsági riport, Bige László portré, magyar közpénz a román kormánypártnál. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Újbudán önállóan állna rajthoz ősszel az LMP?

A párt kerületi szervezete nem hajlandó elfogadni a baloldal ajánlatát. Belengették a különutasságot, de azért még tárgyalnának.