A Facebookot is vizsgálni fogják a CEU és az MTA közös kutatásában

A CEU budapesti épülete (forrás: Facebook/CEU) A CEU budapesti épülete (forrás: Facebook/CEU)

Mint ahogy azt korábban megjósoltuk, közel tízmillió eurós támogatást nyert a CEU és az MTA közös pályázata a felfedező kutatások legrangosabb európai pályázatán.

Hirdetés

Lovász László matematikus, Barabási Albert-László hálüzatkutató és a cseh Jaroslav Nesetril vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia, a Közép-európai Egyetem (CEU) és a prágai Károly Egyetem együttműködésében hatéves hálózatkutatási program kezdődik, mely során a tudósok arra kereshetik a válaszokat, hogy milyen matematikai szabályszerűségek érvényesek a nagy hálózatokra a sejtekben zajló folyamatoktól az emberi agyon keresztül a Facebookig.

A győztes projekt olyan kategóriában született, amely még az EU-ban legrangosabbnak számító alapkutatásipályázatok között is kiemelkedő: ez az úgynevezett ERC szinergia-pályázat (ERC Synergy Grant). Ennek célja, hogy különböző tudományterületek együttműködését segítse azért, hogy az így keletkező kutatási eredmények új tudományterületeket alapozzanak meg.

2017 novemberében Európa-szerte 295 pályázatot nyújtottak be, melyek közül közel egyéves, három lépcsős birálati folyamat végén 27-et választottak ki támogatásra. A nyertes pályázat célja, hogy a hálózattudomány és a gráfelmélet legújabb eredményeire építve, a két tudományág tudósainak együttműködésével segítse a nagy hálózatok működésének megértését. Az eredmények hatással lehetnek számos tudományágra, ezért a kutatók folyamatosan konzultálnak majd agytudósokkal, orvosokkal, sejtbiológusokkal, fizikusokkal, kommunikáció-kutatókkal, szociális hálózatkutatókkal, közlekedés-kutatókkal és informatikusokkal is.

A projektet koordinátorként vezető Lovász László a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, az Eötvös Loránd Tudományegyetem professor emeritusa. A világ élvonalába tartozó matematikus a dinamikusan változó hálózatok jellemzőinek matematikai leírását tűzte ki célul. „A hálózat ugyanolyan alapfogalommá vált a modern tudományban, mint korábban a függvények és differenciálásuk. Természetesen nem volt annyi idő a fejlődésére, mint az analízis esetében, így matematikai módszerein sokat lehet fejleszteni. Ehhez azonban elengedhetetlen a hálózattudományból, a konkrét alkalmazásokból jövő kérdések, gyakorlati megfigyelések és módszerek figyelembevétele. Ezért örülök nagyon, hogy Barabási-Albert Lászlóval, a hálózattudomány kiemelkedő személyiségével fogok együttműködni. Harmadik társunkkal, Jaroslav Nešetřillel több évtizede dolgozunk együtt, az ő kutatásai igen jól kiegészítik azokat a módszereket, melyeket tovább akarunk fejleszteni. Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének munkatársai nagy segítséget nyújtottak a pályázáshoz” – idézi a CEU-közleménye Lovász Lászlót.

“Nagy örömömre szolgál, hogy részt vehetek ebben a projektben, amely kivételes lehetőség arra, hogy megerősítsük a hálózattudomány matematikai alapjait. Megtiszteltetés, hogy a gráfelmélet olyan legendáival dolgozhatok együtt, mint Lovász és Nesetril, és az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének kutatói. Ha jól végezzük a munkánkat, akkor az eredményeink valódi paradigmaváltást jelenthetnek.” – mondta Barabási Albert-László fizikus és hálózatkutató, a projekt vezető kutatója, a CEU Hálózat- és Adattudományi Tanszékének vendégprofesszora.

Barabási Albert-László: A demokrácia megbukott – Magyar Hang

Sok helyütt felbukkant az az erő, amely vírusként kihasználja ennek a nem tökéletes építménynek a gyenge pontjait – mondja a világhírű kutató. Interjú.

Az elnyert ERC-pályázatok tekintetében Magyarország messze kiemelkedően teljesít az EU13 Régióban. 2007, vagyis a program indulása óta a győztes pályázatoknak több mint 40%-a hazai kutatóintézetekben dolgozó kutatókhoz kötődik. Ezek közül a győztes pályázatok felét az MTA, közel negyedét a CEU kutatói nyerték el. A mostani siker sem előzmény nélküli: a Magyar Tudományos Akadémia Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete és a CEU több kutatásban is együttműködik. A korábbi egyetlen kelet-közép-európai szinergia-pályázatot is a CEU kutatói nyerték el a kognitív pszichológia területén.

Egyébként mind a hálózattudomány, mind a gráfelmélet sikeres és komoly hagyományokkal rendelkező tudományág Magyarországon. Magyar matematikusok generáció tartoztak és tartoznak a gráfelméletet kutató tudósok élvonalába, így például Kőnig Dénes, Pólya György, Erdős Pál, Lovász László, Rényi Alfréd, Szemerédi Endre, Babai László, Bollobás Béla és számos további tudós. A hálózattudomány hasonlóan elismert magyar képviselői között van Barabási-Albert László, Albert Réka, Vicsek Tamás, Kertész János és Csermely Péter, akik magyar kollégáikkal közösen vezető szerepet töltenek be a tudományág fejlődésében.

A matematika is régóta foglalkozik hálózatokkal – a gráfelméletnek nevezett tudományág számos eredményét használják a számítógép-programozástól az ipari tervezésen át a csomagkihordásig. Hálózatokkal, kapcsolati rendszerekkel a matematikán kívül, a hétköznapokban is gyakran találkozunk – elég csak egy város úthálózatára vagy az ökológiában egy élőhely lakóinak kapcsolataira gondolnunk.

Az utóbbi években azonban a technológiai lehetőségek robbanásszerű fejlődésével egyre több tudományterület és iparág művelői szembesülnek óriási, akár csomópontok milliárdjait tartalmazó hálózatokkal, melyek megértése elengedhetetlen kulcsfontosságú kérdéseik megválaszolásához. Milyen sebességgel terjednek a hírek és álhírek a Facebookon? Több ezer közül melyik fehérjék működését érdemes gyógyszeresen befolyásolni ahhoz, hogy helyreállítsuk egy sejt vagy szövet egészséges működését? Miként képes rugalmasan áthuzalozni magát az agy egy sérülést követően? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolásában sokat segítene, ha matematikailag jobban értenénk a hatalmas méretű, dinamikusan változó hálózatok matematikáját.

Az ERC Synergy Grant támogatásával összesen 27 kutatócsoport kezdheti meg, illetve folytathatja kutatásait, összesen 250 millió eurónyi forrásból. A hatéves kutatási programokban 17 ország 63 egyetemének és kutatóközpontjának munkatársai vesznek részt.

Az MTI-nél nem nyert a CEU

Hirdetés

A nagy magyar sikerről a magyar állami hírügynökség is beszámolt, azonban kissé szelektíven. Az MTI híréből ugyanis kihúzták a kormány által üldözött CEU összes említését. Hogy ennyire ne legyen feltűnő, szegény prágai Károly Egyetem sem szerepel a szövegükben, csak az MTA. A 444-nek azt mondták, az MTA közleménye alapján dolgoznak, de abban is említik ötször.

Nem ez volt az egyetlen furcsaság ma az MTI-nél. A Magyar idők által készített Kövér László-interjú összefoglalójába ugyanis olyan idézet került, ami a lapban nincs benne.

Tudjuk, hogy mindenki kér. Tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.