Rendkívüli sajtótájékoztatót tartottak szerda délután a szentendrei Ferenczy Múzeumi Centrum (FMC) régészei, szakemberei: a Duna alacsony vízszintje miatt ugyanis nagy mennyiségű pénzérmét, fegyvereket, használati tárgyak maradványait sikerült feltárniuk a minap. A fémkeresős hobbirégészek tevékenysége sokszor problémás a lelőhelyek megbolygatása, a leletek elvitele miatt, az FMC ezért indított együttműködési programot, melynek során a fémkeresős civilek képzéseken, előadásokon vehetnek részt. Az egyik ilyen hobbirégész kereste meg azzal a múzeumot, hogy az érdi Duna-szakaszon, a folyómeder időlegesen kiszáradt részében talált egy réginek tűnő kolompot – idézte az MTI a múzeum igazgatóját, Gulyás Gábort.
– A tárgy két oldalát Szent György ábrázolás díszíti, ami felkeltette a figyelmet. Ennek kapcsán Tauser Péter a múzeumunk fémkeresőse a helyszínre ment, és néhány óra alatt több tucat ezüstérmét talált, amit azonnal jelzett is a múzeumi régészek felé – írták összefoglalójukban a kutatók. Másnap már több mint 800 ezüstérmét gyűjtöttek össze a felszínről, majd további ezüst- és aranypénzek kerültek elő, valamint rendkívül sok vastárgy, köztük fegyverek, illetve hajótesthez tartozó kisebb tárgyak is.
Háromnapi kutatás után végül kilenc arany-, mintegy kétezer ezüstérem és további ötszáz vastárgy került elő. A leletanyag egy igen kis területre koncentrálódott, amelyek másodlagos helyzetben kerültek elő, minden bizonnyal a Duna sodrása hozta ki őket a part szélére.
[caption id="attachment_9546" align="aligncenter" width="1024"]
Végül kilenc arany-, mintegy kétezer ezüstérem és további ötszáz vastárgy került elő (Fotó: MTI / Mónus Márton)[/caption]Az összegzésből kiderült: „A több mint 2000 darabos kincslelet összetételére jellemző, hogy a külföldi veretek többségben vannak, ami kevésbé jellemző az akkori magyarországi pénzforgalomra. A érmek kibocsátási ideje 1665 és 1743 közé tehető. Az aranyak között megtaláljuk XII. Kelemen pápa Vatikáni veretét, további a magyarok mellett zürichi, és holland kibocsátású dukátokat is. Emellett III. Ferdinánd, I. Lipót, III. Károly és Mária Terézia pénzkibocsátásából származók dukátok is előkerültek”.
Az ezüstpénzek összetétele azonban – mint írják – más képet mutat: az érmék közel 90 százaléka nyugati veret, köztük több ritkaság számba menőt is azonosítottak. Címlet szerinti megoszlásukra jellemző, hogy 1, 3, 6, 15 és 30 krajcárosokból, valamint tallérokból állnak. (A krajcár akkoriban a legkisebb címletnek felelt meg, ez a váltópénz szerepét töltötte be, 100 ezüst krajcár ért egy ezüst tallért, és 250 ezüst krajcár ért egy arany dukátot.)
Szenzációs felfedezés: eddig rosszul tudtuk Pompeji pusztulásának dátumát? - Magyar Hang
Egy most előkerült korabeli graffiti szerint nem abban az időpontban pusztította el az ókori római várost a Vezúv, mint ahogy azt sokan évszázadok óta hiszik.
A pénzek körül nagy mennyiségben kerültek elő kisebb vastárgyak, ezek hajószegek és egyéb hajószerkezethez kapcsolható leletek. A régészek szerint a kutatás jelenlegi fázisában a rendelkezésre álló adatok alapján feltételezhető, hogy a partszakasztól nem túl távol egy hajó az 1750-es években balesetet szenvedhetett. Ez az időszak viszonylag békésnek számított, a szerencsétlenség ismert háborús eseményhez nem köthető. A hajó pontos helye nem ismert, de a kis területre kiterjedő leletanyag szóródása alapján az a mostani feltárási helytől nem lehet túl messze. A kincslelet pénzeinek összetételéből a szakértők azt feltételezik, hogy azok egy külföldi kereskedőhajóról származnak.
– Jelenleg csak a szárazon lévő partrészek leletmentése történt meg, az esetleges hajóroncs felkutatáshoz majd búvárrégészek közreműködésére lesz szükség – zárta lapunkhoz is eljuttatott közleményét a múzeum.
Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon.
