Kezdőlap Tudomány „…a kéz felem...

„…a kéz felemelkedett és ökölbe szorult…”

Frankenstein története még most is hatással van az emberekre. Pedig idén már kétszáz éve annak, hogy Mary Wollstonecraft Shelley műve először megjelent nyomtatásban. A regényben felvázolt tudományos háttér pedig ma már inkább tűnik az élénk fantázia szüleményének, semmint megvalósítható doktrínának.

HIRDETÉS

Tudjuk, pusztán elektromossággal nem lehet úgy életet lehelni a már „halott anyagba”, ahogy tette azt a hullákból összeállított és holtából így feltámasztott „szörnyével” Victor Frankenstein. A történet azonban népszerű maradt, idővel pedig része lett a vámpírokkal, vérfarkasokkal és misztikus kísérletekkel tarkított, már-már mesebeli XIX. század eleji okkult popkultúrának.

Az ifjú Mary regénye így sok szempontból maga a romantika, már a keletkezéstörténete sem akármilyen. A fiatal lány mindössze 16 éves, amikor szerelem szövődik közte és a házas, nála öt évvel idősebb költőfenomén, Percy Bysshe Shelley között. 1816 nyara Lord Byron Genfi-tó melletti villájában éri őket. Az ott Byron ötletéből unaloműzés gyanánt felvetett játék – ki tud rémisztőbb szellemtörténetet kitalálni – Maryt a Frankenstein, avagy a modern Prométheusz című regény megírására ösztönzi. A szerző ekkor még mindössze 18 éves, műve két évvel később jelenik meg először, név nélkül – csak az 1823-as második kiadásban tüntetik fel szerzőként.

A Frankenstein több szimpla tudományos-fantasztikus horrorsztorinál, hangsúlyos szerepet kap benne a szerző saját élményeiből is táplálkozó magány, kirekesztettség és kiszolgáltatottság lélektanának feldolgozása, ám ezer szállal kapcsolódik Shelley-ék korának megbotránkoztató kísérleteihez, tudományos teóriáihoz. A mai szemmel fantasztikusnak tűnő történet a korabeli olvasók számára halálosan komolynak hatott. A kétszázadik évforduló kapcsán Iwan Morus történész a The Conversation tudományos szakportálon megjelent cikkében szedte össze azokat a valós kutatásokat, amelyek lázban tartották a korabeli közvéleményt. Ugyan az elektromosság és a szerves szövetek közötti kapcsolatról már Newton is elmélkedett az 1700-as évek elején, a téma szűk egy évszázaddal később pörgött fel igazán, az itáliai orvos, Luigi Galvani XVIII. század végi elektrofiziológiai megfigyeléseit követően.

A londoni Newgate börtönben 1803. január 17-én felakasztottak egy gyilkosság miatt halálra ítélt fiatal férfit, George Forstert. Testét körbehurcolták a városban, hogy végül a sebészek királyi akadémiáján nyilvánosan felboncolják. A „bemutató” részeként Galvani unokaöccse, Giovanni Aldini áramot vezetett Forster testrészeibe. Az eredményről a The Times így számolt be: „Elsőként az arc került terítékre; a kivégzett bűnöző állkapcsa (az elektromosság hatására) elkezdett remegni, a környező izmok pedig eltorzultak, miközben az egyik szeme kinyílt. A kísérlet folytatásában a kéz felemelkedett és ökölbe szorult, míg a lábak és a combok mozgásba lendültek.”

Maga Shelley is nagy rajongója volt az ilyen kísérleteknek, mi több, a költőnek voltak olyan eszközei, amelyekkel otthon maguk is tudtak kísérletezni. De vajon kiről formázhatták Frankenstein doktort? A témáról még 2002-ben Christopher Goulding írt részletesen a brit Journal of the Royal Society of Medicine orvosi szaklapban. Az összeállítás szerint Mary Shelley címadó szereplőjének alakját a férje által nagyra becsült James Lindről mintázta. A hajósebészként Afrikát, Indiát és Kínát megjárt orvos bizarr figurának számított: az elektrofiziológia iránt érdeklődő, a mentális betegek agyának elektromos kezelését is felvető Lind kokettált az alkímiával, és jeles személyiségekkel is ápolta a kapcsolatot: Benjamin Franklinnel, William Herschellel, David Hume-mal, Adam Smithszel, illetve James Watt-tal.

És hogy milyen tanulságokkal szolgálnak kétszáz év távlatából a regényben felvetett tudományos témák? Morus szerint, ahogy akkor az élet és az elektromosság kapcsolata generált vitákat, úgy ma ugyanilyen diskurzus érződik a mesterséges intelligencia és robotika körül.

„A Frankenstein mögött megbúvó tudományosság emlékeztet minket arra, hogy az ilyen jellegű vitáknak hosszú történelme van – és hogy sok tekintetben a mai vitáinkat is ezek határozzák meg. A tudomány és a technika mind rohamosabb fejlődésével az emberek a XIX. században kezdtek úgy gondolkodni a jövőről, mintha az egy másik világ lenne. A Frankenstein típusú regények – az eredeti mű szerzője a jelen alkotóelemeiből rakott össze egy lehetséges jövőt – pedig fontos részei lettek egy új szemléletmódnak, ahogyan a jövőről gondolkodunk. Ha megértjük azt a tudományosságot, ami annyira életszerűvé tette 1818-ban Mary Shelley regényét, az még inkább segíthet minket abban, hogy nagyobb körültekintéssel gondolkodjunk a jelenünk jövőjének lehetőségeiről és veszélyeiről” – írta összegzésében Iwan Morus.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 29. számában jelent meg, 2018. november 30-án.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a lapban? Itt megtudhatja!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi két dollár is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Balogh Roland
Balogh Roland
1980-ban született újságíró, a Magyar Hang alapító munkatársa, valamint a magyar zenekarokkal foglalkozó Ígéretes titánok blog alapító főszerkesztője. Korábban, 2008-tól tíz éven át a megszűnéséig a Magyar Nemzet újságírója, szerkesztője, nyolc évig a külpolitikai-, majd a kultúra rovat munkatársa. Érdeklődési témakörei: régészet, Kelet-Európa történelme, kiberbiztonság, csúcstechnológiai trendek és underground zene.

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

21,041lájkolóTetszik
758követőKövetés
8,961feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A gömböc mindent felfal – Magyar Hang-ajánló

Péntektől csütörtökig keresse a 30. számot az újságárusoknál! Már 28 oldalon, változatlan áron!

Kiemelt cikkek

Hosszú Katinka világbajnok 400 vegyesen

A magyar világklasszis úszó a kínai Hangcsouban zajló rövidpályás úszó-világbajnokságon megszerezte a magyar küldöttség...