A kutatók szerint új fejezet kezdődött a Mars kutatásában, miután az InSight amerikai űrszonda elhelyezte első mérőműszerét a marsi talajon – mondta csütörtökön az M1 csatornán Kiss László. Az MTI által is idézett csillagász-fizikus kiemelte, hogy a marsi vizsgálatok arra a fontos kérdésre adhatnak választ, hogy volt-e élet a Marson.
– Egész világegyetemünk, világképünk fontos kérdése, hogy a Föld annyira különleges hely-e, hogy csak itt fejlődhettünk ki mint gondolkodó lények, vagy az élet bárhol máshol kifejlődik, ahol erre lehetőséget kap – fejtette ki.
A magyar kutató emlékeztetett, hogy az űrszonda november 26-ai landolása óta a kutatók azon dolgoznak, hogy a Mars felszínén érzékeny műszereket helyezzenek el.
Egy hosszú robotkarral szeizmométert hoznak működésbe, amely a marsi tektonikát vizsgálja, ennek egyik segédműszere az a mikrofon is, amely az emberi fül számára is hallható hangokat rögzíti – és amellyel nemrég így sikerült felvenni a vörös bolygón a szél hangját. Emellett egy 5 méter hosszú tüskét fúrnak be a marsi felszín alá, amely a hő terjedését vizsgálja a talajban. Ezek alapján mintegy 2 év múlva tudni fogjuk, hogy a Mars múltja milyen lehetett, hiszen ez a jelenlegi belső szerkezetből kikövetkeztethető lesz – közölte Kiss László.
A marsi szél hangfelvételét ebben a videóban tudja meghallgatni:
Sounds of Mars: NASA's InSight Senses Martian Wind
Listen to Martian wind blow across NASA's InSight lander. The spacecraft's seismometer and air pressure sensor picked up vibrations from 10-15 mph (16-24 kph) winds as they blew across Mars' Elysium Planitia on Dec. 1, 2018. The seismometer readings are in the range of human hearing, but are nearly all bass and difficult to hear on laptop speakers and mobile devices.
A Mars mánia egyébként egyes előrejelzések szerint egyre komolyabb, vannak olyan sajtótermékek, például a Fox, ahol azt latolgatják, hogy mindez 2019-ben csak tovább erősödik. Közben, egyébként épp az InSight kapcsán, igen érdekes nyilatkozatot tett a BBC Radió 5 adásában a Holdat elsőként megkerülő Apollo 8 űrmisszió egyik tagja. William Anders, aki épp ötven éve karácsony idején volt a holdra szálló modul „pilótája” volt, ugyanis őrültségnek nevezte, hogy embereket küldjenek a Marsra.
A Fox által is idézett nyugalmazott asztronauta szerint röhej lenne űrhajósokat kükldeni a vörös bolygóra. „Miért lenne szükségszerű? Mi az, ami minket a Mars felé tolna? Nem hiszem, hogy ezt követelné a közérdek” – jelentette ki a most 85 éves Anders. Az 1976 és 1977 között Ford elnöksége idején norvég nagykövetként is szolgált egykori űrhajós ugyanakkor nagy támogatója a legénység nélküli Mars expedícióknak, már csak azért is, mert ezek sokkal olcsóbbak, mintha embert küldenének oda.
Hogy pontosan mikor megy majd emberes küldetés a vörös bolygóra, azt egyelőre továbbra sem tudni. Az elmúlt években több terv is fut ezzel kapcsolatban egymás mellett. Ezek közül talán a mostanában inkább csak hajmeresztő megnyilatkozásairól ismert Elon Muskhoz köthető Space X és a NASA közös programja tekinthető a legkomolyabbnak. A programban használni kívánt Falcon Heavy rakétát, benne egy Tesla gépjárművel az idén már Nap körüli páylára tudták állítani. A tervek szerint 2024-re lehet már embert tudnak küldeni a Marsra, bár a kitűzött céldátumok mindig kérdésesek.
Hasonló a helyzet a 2011-ben két holland nagyvállalkozó által útjára indított Mars One elnevezésű programmal, amely csak oda útra tervez. A Mars One céldátumai szerint 2022-ben indulna felderítő misszió, amit 2029-ben követnének az emberes küldetés különféle lakóhely-moduljai, majd 2031-ben az első csoport. Persze ezek még továbbra is tervek, mert arról semmi biztosat nem tudni, hogy pontosan mikor is léphetünk majd az oly vágyott bolygó felszínére.
