HIRDETÉS
Kezdőlap Tudomány Akkora várost...

Akkora várost építettek a rovarok, mint az Egyesült Királyság

HIRDETÉS

Brazília civilizációtól távol eső vidékén a gízai piramisokkal megegyező korú termeszvárakat találtak (alig 200 milliót belőlük), amelyek szabályos rendben elhelyezkedve akkora területet foglalnak el, mint az Egyesült Királyság. E rovarok tehát az évezredek során nagyobb várost építettek, mint arról valaha is álmodhatott az ember.

HIRDETÉS

Stephen Martin, az angol Salfordi Egyetem rovarkutatója (entomológusa) éppen Brazíliában kutatta a méhpopulációk világszerte tapasztalható hanyatlását, amikor autójukkal szabályos rendben elhelyezkedő, nagyjából három méter magas földhányások végeláthatatlan sora mellett hajtottak. Megkérdezte helyi kollégáját, hogy mik azok a kupacok, amelyekről azt hitte, hogy a sokat átkozott, a természetes környezetre sokszor halálos csapást jelentő útépítések közben csúfították el velük a tájat. De a vele tartó kutató arról tájékoztatta, hogy termeszvárak, legalábbis a helyi lakosok annak tartják őket.

Martinnak nem is kellett több, a következő brazíliai kutatóútját már erre a területre szervezte, és a termeszvárakat vette célba. Bár a helyiek évszázadok óta tudnak róluk, a tudósok figyelmét eddig jórészt mégis elkerülték. Ez annál is meglepőbb, mert még az űrből is látszanak. A kutatók éppen a műholdképek alapján tudták megbecsülni számukat. E szerint mintegy 200 millió lehet belőlük, összességében pedig 233 ezer négyzetkilométernyi területet foglalnak el. Vagy úgy is mondhatnánk, hogy a termeszek az elmúlt évezredek során Magyarországnál több mint kétszer nagyobb területet változtattak sittlerakattá.

Merthogy, mint a halmok némelyikének feltárásából kiderült, ezek a kupacok valóban csupán egyszerű kupacok. A világ más tájain emelt bonyolult üregrendszerrel, sőt légkondicionáló berendezéssel felszerelt termeszvárakkal ellentétben e halmok belső szerkezete meglehetősen egyszerű. A kutatók mindössze egy központi függőleges csatornát találtak bennük. Ez arra utal, hogy a termeszek, miközben föld alatti járataikat ásták, kihordták a földet a szabályos rendben elhelyezkedő nyílásokon át a felszínre, ahol a lyuk körül egyre csak nőtt a törmelékkupac. Így évek alatt egy-egy halom 3-4 méteres magasságot és 9 méteres szélességet ért el az alapjánál.

Bár ez önmagában talán csalódást keltő egyszerűség, és nem tűnik világrengető felfedezésnek (hiszen minden udvaron áll egy sóderkupac évtizedek óta), de fontos figyelembe vennünk, hogy a halmok mindössze a föld alatt rejlő, szinte felfoghatatlan bonyolultságú és kiterjedésű metropolisz melléktermékei. A rejtett kolónia építésének „tervezettségét” jól jelzi, hogy a kupacok szabályos rendben, 18 méter távolságban állnak egymástól. A termeszek építőmunkájuk során az adott régióból kitermelt törmeléket felhordták a felszínre, majd amikor elkészültek a szektor munkálataival, otthagyták a kupacot, és máshol kezdtek fejlesztésekbe.

HIRDETÉS

Az építmény méretei és kora lenyűgöző. A 200 millió termeszvár felépítéséhez a termeszek a kutatók becslése szerint mintegy 10 köbkilométer (10 milliárd köbméter) földet mozgattak meg, amely a Gízában álló Hufu piramis térfogatának 4000-szerese. Koruk tekintetében sem érdektelen a piramisok emlegetése, hiszen a szénizotópos kormeghatározás szerint a legrégebbi halom velük egyidős: 3820 éves. A legfiatalabb viszont 690 éves, tehát jól látszik, hogy ezek az építmények – és így vélhetően a föld alatti járatrendszer is – már hosszú évszázadokkal ezelőtt „elkészült”. A kutatók a Current Biology című folyóiratban közölt tanulmányukban így jellemzik a felfedezett konstrukciót: „Ez az ökoszisztéma-átalakítás legnagyszerűbb ismert példája, amelyet egyetlen rovarfaj véghez vitt. Sőt mi, emberek sem építettünk még sehol ekkora várost.”

A biológusok kíváncsiak voltak arra, hogy a halmokat egy kolónia vagy egymással versengő családok alakították-e ki. Ennek tesztelésére fogtak néhány termeszt az egyik kupacból, és áthelyezték egy távolabbiba. Minthogy a termeszek pontosan felismerik a saját családjuk tagjait, az idegeneket pedig azonnal ellenségként kezelik, azt figyelték, hogy a helyiek hogyan viszonyulnak a jövevényhez. Nos, minden további nélkül elfogadták őt, mintha egy lett volna közülük (pedig távolról szállították oda). Ebből tehát kiderült, hogy a vizsgált kupacok ugyanahhoz a kolóniához tartoznak. Elméletben így akár az is lehetséges, hogy az egész, 233 ezer négyzetkilométeres terület egyetlen termeszcsalád fennhatósága alatt áll.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 30. számában jelent meg, 2018. december 7-én.

Hetilapunkat keresse az újságárusoknál, vagy elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy miről olvashat a 30. számban? Itt megtudhatja!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

28,435lájkolóTetszik
2,551követőKövetés
17,200feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A gyűlöletkeltés időpocsékolás – Magyar Hang-ajánló

Interjú Csukás Istvánnal és Pálinkás Józseffel. Mennyit ér egy élet? Tiborc beszámolója az Electrolux nyíregyházi gyárából. Keresse a Magyar Hangot, mostantól plusz négy oldalon!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Nem volt mozdonyvezető, nem jártak a vonatok

A Közlekedő Tömeg Egyesület információi szerint szeptember 17-én négy elővárosi vonat azért nem indult el a végállomásról, mert nem volt rájuk mozdonyvezető.

Nekünk harangoztak?