Finoman szólva is meghökkentő, egyúttal veszélyes módját választotta egy francia középiskolás annak, hogy „bizonyítsa”: a vallások és a tudomány békében tud egymás mellett, együtt élni. A montreali gyökerű Vice magazin techblogja, a Motherboard beszámolója szerint ugyanis a 16 éves, Grenoble-i illetőségű Adrien Locatelli fogta magát, „kotyvasztott” otthon kicsit, és olyan DNS-szekvenciákkal oltotta be magát, amelyekbe Biblia- és Korán-szövegeket „kódolt”.
A fiatal saját kutatási beszámolója szerint – amit az Open Science Framework nevű oldalra is feltöltött – a DNS-t alkotó nukleotidláncokat variálta úgy, hogy a héber és az arab ábécé betűivel a szövegeket kirakja. A Bibliából a Teremtés könyvében, illetve a Korán 13. szúrájában szereplő szövegtöredékeket aztán emberi felhasználásra szánt genetikailag módosított készítményekkel – rekombináns adeno-társult vírus (rAAV) és E. coli törzzsel – fecskendezte be a szervezetébe. A Bibliából vett részeket a bal, míg a Koránból származó szöveget a jobb combjába adta be.
Mint mondta, azért végezte el magán ezt a kísérletet, mert így akarta szimbolizálni a vállások és a tudomány békéjét. Locatelli még véletlenül sem gyakorló genetikus, már csak a fiatal kora miatt sem, mindössze egy hétig volt gyakornok Grenoble-ban a biogenetikai kutatóintézetben. Apja pékként, anyja könyvelőként dolgozik, a fiatal tervébe pedig csak előbbit avatta be. Beszámolója szerint az rAAV-vel bevitt injekció után a bal lábában egy napi gyenge gyulladást érzett, míg a jobboldali oltásnak semmilyen mellékhatása nem volt. A fiatalnak egyébként mintegy 1000 euróba kerültek a kísérletéhez szükséges eszközök, anyagok.
A francia diák kísérlete picit kiakasztotta a szakmát. Ugyan néhány éve fedezték fel, hogy (digitális) adatokat DNS-en (mesterségesen előállított nukleotidláncokon) is lehetne tárolni, ám a DNS-alapú pendrive-okig, winchesterekig bőven van még mit fejleszteni, és azt nem feltétlenül ilyen módszerekkel kellene elvégezni. A felelőtlen és veszélyes esetről beszámoló Motherboard is felteszi a kérdést: a biogenetika lesz a tinik új trendi játszótere? A témát kutatók is arra figyelmeztetnek, ilyesmit senki még csak véletlenül se próbáljon ki, főleg ne saját magán.
A kísérletről a DNS adattárolásra is alkalmas elméletet először felvető biokémikus is tudomást szerzett – mivel Locatelli munkájában idézte őt, a Google Scholar pedig ezt jelezte neki. A kaliforniai UCLA egyetem kutatója, Sri Kosuri azonban szintén nem volt tőle elragadtatva. „Minden állatokon és embereken végzett kísérletnek megvannak a maga kockázatai. Illetve minden ilyesminek komoly etikai vonatkozásai is vannak, amiket semmiképp sem lehet figyelmen kívül hagyni” – reagált a techblog megkeresésére Kosuri.
Noha Locatelli állítja, senkinek nem ártott, és semmi rosszat nem csinált, különben nem tette volna fel az internetre sem, a kutatók és szakértők azt kérik minden lelkes fiataltól, ilyesmin nagyon ne otthon, ellenőrizetlenül kísérletezzenek, hanem mondjuk, tanulmányaik, érdeklődésük fordítsák ez irányba. Így talán a DNS-pendrive is hamarabb meglehet.
