HIRDETÉS
Kezdőlap Tudomány Mikortól és h...

Mikortól és hogyan fantáziál az emberiség az időutazásról?

HIRDETÉS

E heti tudományos lapszemlénk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. Navigációs-műhold fronton erősít Kína, a skót rendőrök arcfelismerőt alkalmazó drónokkal keresik az eltűnt vagy épp bajba jutott személyeket. Mi valósult meg a Szárnyas fejvadász jövőképéből és időutazás elképzelések a történelem folyamán.

HIRDETÉS

A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!

Reuters

Nagy felbontású, háromdimenziós képalkotásra képes, minden időjárási körülmény között használható távközlési megfigyelést végző műholdat állított Föld körüli pályára Peking – jelentette a kínai űrhivatalra hivatkozva a brit hírügynökség. A Kaofen–7 (Gaofen) szatellit egy méteren belüli pontossággal képes tárgyak pontos helyzetét megadni a világ bármely pontján.

A kínaiak célja, hogy helymeghatározási, navigációs fronton se függjenek más országok technológiáitól. A hivatalos közlés szerint a Kaofen-rendszer 2020-tól folyamatosan figyeli a Föld geológiai, légköri és óceáni folyamatait, egyúttal segít az urbanizációs tervezésben, a talajvizsgálatokban, a földmérésekben és a statisztikai adatgyűjtésben. Egyes hírek azonban arról szólnak, a műholdcsaláddal valós idejű megfigyelést is képesek végezni.

HIRDETÉS

BBC

Elérkezett 2019 novembere, ami azt jelenti, az ikonikus sci-fi , az 1982-es Szárnyas fejvadász immár „jelen időnek” tekintendő, mivel a történet ebben az időpontban játszódik. Ennek kapcsán többen is összeszedték, mi az, ami valósággá vált a filmben látottakból. Senkinek nem újdonság, a videohívások hétköznapivá váltak mára, illetve kártyával (csippel) nyithatunk már ajtót a szállodákban.

A brit közszolgálati adó összeállítása alapján ugyan az androidok közel sem olyan emberszerűek, mint a filmben, a mesterséges intelligencia terén előrébb járunk. Miközben a szem íriszreakcióit figyelő hazugságvizsgálót ma is használnak, repülő autók még nincsenek használatban. Az okosotthon koncepciója azonban megvalósult, elég az Amazon és a Google házi okosasszisztenseire gondolni. A Szárnyas fejvadász nem számolt az Instagram-generációval, a Harrison Ford alakította Rick Deckard papíralapú fényképeken keresi a hibákat, nem a digitális térben kutakodik.

BBC

Ugyancsak a brit közszolgálati adó adott hírt arról, hogy a skót rendőrség olyan drónflottát állított hadrendbe, amely arcfelismerő rendszere alapján eltűnt vagy épp bajba jutott személyeket keres. A járőrök által üzemeltetett rendszer 150 méter távolságról is észleli és azonosítja az embert, különbséget tud tenni jármű, állat és ember között – miközben folyamatosan képes tanulni is. A hatóság leszögezi, az új rendszerrel nem kémkednek, hanem – minden adatvédelmi előírást betartva, az átláthatóság érdekében éves felülvizsgálatokkal megtámogatva – valóban eltűnt és bajba jutott személyek keresésére használják ezeket az eszközöket.

Live Science

HIRDETÉS

Ősidőktől foglalkoztatja az emberiséget az időutazás, mégis, milyen formában jelent meg, és hogyan alakult a történelem során? E kérdésre kereste a választ a tudományos hírportál. A Georgiai Technológiai Intézet tudományos-fantasztikus stúdiumokat vezető professzora, Lisa Yaszek szerint az egyik legkorábbi időutazós történetet a szanszkrit nyelvű hindu eposz, a 2400 éve lejegyzett Mahábhárata őrizte meg. Ebben a több millió évvel ezelőtt élő Kakudmi király keresett férjet lányának, és míg erre vártak Brahma istennél, 116 millió év telt el.

A korai történetekben az álom kulcsszerepet játszik, a főhős elalszik, és egy teljesen másik világban ébred. Ilyen a VIII. századi japán mese is, amelyben Urasima Taró, a halász utazik egy tenger alatti világban, szerelembe esik, és mire hazatér, meglepődve tapasztalja, hogy odafent száz év telt el. Az álomallegória még az 1700–1800-as évekbeli történetekben is sokszor meghatározó. A modern időutazási láz egyik központi figurájának a sci-fi korabeli úttörője, H. G. Wells és Az időgép című, 1895-ös novellája számít. Yaszek úgy gondolja, az időutazás népszerűségét a modernizáció, a technológiai fejlődés gyorsította fel a XIX. század végén. A történetek révén napjaink embere elmenekülhet a realitásból, de abban is segíthetnek, hogy más látószögből vizsgáljunk meg egy-egy történelmi eseményt.

Az összeállítást készítette: Balogh Roland

Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/45. számában jelent meg november 8-án!

Hetilapunkat megvásárolhatja jövő csütörtök estig az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/45. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

29,644lájkolóTetszik
2,795követőKövetés
18,400feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

Minden hatalom megittasul önmagától – Magyar Hang-ajánló

Nagy Ervin-, Zsiday Viktor- és Timothy Garton Ash-interjú. Riport a szekszárdi cigánynegyedből. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek