HIRDETÉS
Kezdőlap Tudomány Miért kövessü...

Miért kövessük el ugyanazt a hibát megint?

Kérjük, támogassa a Magyar Hangot...

és a szabad sajtó megmaradását. Olvasóink segítségére is szükségünk van, hogy még több riportot és tényfeltáró cikket közölhessünk. Részletek ITT.

HIRDETÉS

Az Amazonas-medencében pusztító tűzvész hírére augusztusban az egész világ felkapta a fejét, adománygyűjtő akciók indultak, világsztárok álltak ki a pusztítás ellen, és politikusok mentek egymásnak a környezetvédelem nevében. Miután a botrány lecsengett, az érdeklődés is alábbhagyott, csupán a tüzek tombolnak tovább. Bár a felhajtás közepette az nagyjából tisztázódott, hogy az amazóniai esőerdő valójában nem a „Föld tüdeje”, az emberi beavatkozás miatti katasztrófa mégis erőteljes hatással van a bolygó egészére.

HIRDETÉS

Az erdők védelme a klímaválság miatt sem elhanyagolható feladatunk, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy alaposan megismerjük ezt a különleges életközösséget. Mit nevezünk erdőnek, és mi számít őserdőnek, miért pusztítják az esőerdőket Dél-Amerikában, hogyan lehet harmonizálni a természetvédelmet a fakitermeléssel, és mi a helyzet a magyarországi erdőkkel? Egyebek mellett ezekről kérdeztük Ódor Pétert, az MTA Ökológiai Kutatóközpont, Erdőökológiai kutatócsoportjának vezetőjét.

– Nem könnyű meghatározni az erdő fogalmát, hiszen az mást jelent egy norvég tundrán, mint a görög tengerparton, és megint mást a Kárpátok hegyvonulatain – fogalmazott Ódor Péter. – Gyakorlati szempontból az erdő az, amit erdőként művelnek. A törvényi szabályozás értelmében akkor beszélhetünk erdőről, ha a fás állomány eléri a legalább 30 százalékos záródást, és a legalább két méteres magasságot.

És mi, zöldek hova álljunk? | Magyar Hang

Az amazóniai krízis kapcsán gyakran összekeveredett az őserdő és az esőerdő fogalma, holott a jelentésük pontosan elválasztható, mondta el a kutató. Az esőerdő egy földrajzilag meghatározott életközösség, amely az egyenlítő mentén, nagy mennyiségű, kiegyenlített csapadék mellett alakul ki. Az őserdő égövtől függetlenül bármilyen erdei életközösségből létrejöhet, amelyet nem ért közvetlen emberi hatás, a szerkezetét így kizárólag a természet formálta. A Földön legnagyobb arányban a trópusi esőerdők zónájában maradtak meg őserdők.

HIRDETÉS

Ezeket a területeket tizedeli a legnagyobbrészt Brazíliában pusztító, de több szomszédos országot is érintő erdőtűz, amely egyértelműen emberi tevékenység következménye. A gazdák a földterület növelése érdekében kiirtják az erdőt, ami a gyökerestül kiforgatott fák után megmarad, azt felégetik, a tűz pedig tovább pusztítja az esőerdőt. Az irtások jóvátehetetlen kárt okoznak, hiszen a folyamatos csapadékhoz szükség van növényi biomasszára, amely visszapárologtatja a vizet, ha a körforgás megszakad, változik a lokális klíma, egyre szárazabb lesz a terület, ami kedvez az újabb tüzeknek. – Mivel hatalmas területekről beszélünk, egy küszöböt átlépve ennek globális hatásai lehetnek a csapadékot, a klímát és a szénkörforgást tekintve. Nehéz megítélni, hogy hol van ez a küszöb, de nagyon rossz irányba tartunk – mondta Ódor Péter. – A trópusi esőerdők nagyon nehezen újulnak meg, mivel a talajban alig van felhalmozódott tápanyag, illetve szerves anyag. Ezért a gazdák sokszor fel is hagynak a munkával a kiirtott részen, mert hiányzik az a humuszos talaj, ami például a mérsékelt égövön megvan.

– Ami Dél-Amerikában zajlik, azt Európa már végigcsinálta, a középkortól kezdve igen nagymértékű pusztítás zajlott a kontinensen, emiatt az őserdők aránya alig egy százalék alatt van. Jair Bolsonaro brazil elnök erre is utalt, amikor felszólította az európai vezetőket, hogy inkább a saját természeti környezetükre figyeljenek. Részben igaza van, de a hasonlata mégis sántít, hiszen miért kéne megismételni ugyanazt a hibát, amit egyszer már elkövettünk?

A Science magazinban nyáron megjelent tanulmány eljátszott a gondolattal, mi történne, ha a bolygó azon szárazföldi területeit beerdősítenénk, ahol egyelőre nem áll erdő, de erre lehetőség lenne. A tudományos cikk 900 millió hektárral számolt, míg az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testülete (IPCC) által publikált számítás szerint 1 milliárd hektárnyi terület erdősítése segíthetne 1,5 Celsius fok alatt tartani a felmelegedést. Ódor Péter azonban rámutatott, hogy a hatalmas méretekben történő erdőtelepítés túlzottan idealista elképzelés. – A rendkívül sűrűn lakott Európában például bizonyos határokon túl nem megvalósítható az erdősítés, hiszen ha szántóföldeket veszünk el a társadalomtól, akkor azok valahol újra helyet találnak, ez történik jelenleg a trópusokon. Óvatosan kell bánni az erdők létesítésével, arra kellene inkább összpontosítanunk, hogy a meglévő életközösségeket igyekezzünk fenntartani.

Az erdők rendeltetése összetett. A gazdasági szerepük elsősorban a fakitermelésben ölt testet, emellett hozzájárulnak a biológiai sokféleség megőrzéséhez, jelentős szereppel bírnak a jó levegő, a tiszta víz és az egészséges környezet fenntartásában, a rekreációs funkció pedig a kikapcsolódást, a feltöltődést szolgálja. Az erdőgazdálkodás feladata, hogy a különféle szerepek között megtalálja a helyes arányokat, és úgy kezelje az erdőt, hogy az kielégítsen minden elvárást.

– A társadalom igénye azonban sokkal gyorsabban változik, mint az erdőgazdálkodás gyakorlata, hiszen fafajtól függően 40-120 év közötti vágási ciklusokról beszélhetünk – fogalmazott Ódor Péter. – A hetvenes években még az üzemszerű kitermelés volt a cél, ma azonban a természetvédelem és a rekreáció a legfőbb szempontok. Ezért sincs könnyű helyzetben az erdőgazdálkodás, mert a mára realizálódó tervek még egy egészen más elvárásrendszerben születtek.

Soros György gyújthatta fel a brazil esőerdőket | Magyar Hang

Magyarország területének több mint húsz százalékát borítják erdők, ezeknek közel fele idegenhonos fafajokból álló ültetvény: akácosok, nemesnyarasok, illetve különféle tűlevelűek. Sok erdőben az őshonos és az idegenhonos fajok keverednek, nagyjából negyven százalék körüli a kizárólag őshonos fákból, főként a hegy- és dombvidékeken megtalálható cseres-tölgyesekből, gyertyános-tölgyesekből, és bükkösökből álló erdő. Az állomány Trianon után érte el a mélypontot, hiszen akkor elsősorban erdős területeket csatoltak el. A megmaradt országrészben nagyjából 12 százalék volt az erdővel borított területek aránya. Azóta, jelentős ingadozásokkal ugyan, de folyamatosan gyarapszik az erdőállomány, a rendszerváltás óta különösen nagymértékben nőtt az arány.

HIRDETÉS

A magyar erdők nagyjából húsz százaléka védett, még több, ha a Natura 2000 ökológiai hálózatát is beleszámoljuk, az őshonos erdőknek közel a fele élvez valamilyen fokú védettséget. Olyan erdei életközösség azonban, ahol egyáltalán nem zajlik fakitermelés, az ország mindössze négy százalékán lelhető fel. Ez azt is jelenti, hogy hatalmas területen kell összehangolni a gazdasági, a környezetvédelmi és a rekreációs érdekeket, ami nagy kihívást jelent, és sok esetben konfliktusokat okoz.

Erre szolgálhat megoldásként az örökerdő-gazdálkodás, amelyben az erdő tájképi jellege a fakitermelések következtében nem sérül, hiszen nem nagy mennyiségben vágnak egyszerre, hanem az erdőborítást megőrizve, kis területen lékeket alakítanak ki. – Ez mind gazdasági, mind természetvédelmi szempontból egyaránt kedvezőbb, mint a hagyományos vágásos üzemmód, mert jobban hasonlít az erdő természetes dinamikájához. Eddig hiányzott azonban a különböző gazdálkodási módoknak az összehasonlító vizsgálata. A Pilisi Parkerdő Zrt. és az MTA Ökológiai Kutatóközpont közös kísérletében, egy erdőállományon belül próbáltuk meg összehasonlítani a vágásos, illetve az örökerdő üzemmód hatásait.

– A vágásterületen szélsőséges mikroklíma alakult ki, hatalmas napi hőingásokkal, a lékben ugyanakkor a hőmérséklet és a páratartalom tekintetében szinte ugyanolyan körülmények uralkodtak, mint a zárt erdőben, viszont megnőtt a fénymennyiség és a talajnedvesség, ami kedvez az erdő felújulásának. Az eredmények egyértelműen azt igazolják, hogy az erdei életközösségek fennmaradása szempontjából a finom léptékű beavatkozás a célravezető.

Ódor Péter hangsúlyozta, az elmúlt évtizedekben felértékelődött az erdők természetvédelmi szerepe, a klímaváltozás ugyanakkor óriási kihívás elé állítja az erdőgazdálkodást. Az éghajlati övezetek eltolódnak, egyre szárazabbá válik környezet, ennek következtében pedig sok helyen eltűnhetnek a zárt erdők. – Megoldást jelenthet a problémára, ha változtatunk a gazdálkodási technológiákon. Örökerdő üzemmódban vegyes korú, elegyes, vagyis több fafajból álló erdőket kell fenntartani, amelyek mind felújulás, mind a fák túlélése szempontjából ellenállóbbak a klímaváltozásnak.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/40. számában jelent meg október 4-én!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé. A legfontosabb persze, hogy olvassanak minket és hírünket vigyék. Sőt, ha tehetik, fizessenek elő hetilapunkra! A túlélés másik záloga a közösségi finanszírozás. Erre a célra hoztuk létre felületünket a Patreon adománygyűjtő oldalán. Akár havi néhány száz forint is óriási segítség. Mentsük meg együtt a szabad magyar sajtót! Nagyon köszönjük!

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

30,686lájkolóTetszik
2,948követőKövetés
19,500feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

A Fidesz nem jobboldali, hanem hatalomoldali – Magyar Hang-ajánló

Interjú Nádasdy Ádámmal, Csernák Jánossal, valamint a győri polgármesterjelöltekkel. Riport Gyöngyöspatáról. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

(Forrás: A The European Conservative kiadvány Facebook-oldala)

Miközben Brüsszelben összeül az Európai Néppárt közgyűlése, Orbán Viktor Rómában egy konzervatív konferencián szólal fel...

A magyar kormányfő mellett Matteo Salvini, Marion Maréchal és Giorgia Meloni lesznek a „húzónevek” az olasz fővárosban megrendezésre kerülő találkozón.

Hatalom