HIRDETÉS
Kezdőlap Életmód Laborban növe...

Laborban növesztett húspogácsa és csillagközi szivar

Az elmúlt tíz év tudományos felfedezései nagy vonalakban

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Tíz évvel ezelőtt, 2009 végén minden valamire való lap készített olyan visszatekintést, amelyik az előző évtized eredményeit összegezte. A legtöbben az emberi genom megismerését tartották az évtized felfedezésének, de voltak olyan vélemények is, hogy a wifi elterjedése gyakorolta a legnagyobb hatást az emberek életére. A megszólaltatott tudósok zömében elégedettek voltak az eredményekkel, és optimistán tekintettek a jövőbe. Néhány merész kutatót arra is rá lehetett venni, hogy jóslatokba bocsátkozzon. Mit vártak az előttük álló évtizedtől? Nagy esélyt láttak arra, hogy szuperérzékeny teleszkópokkal élet nyomaira bukkanunk más naprendszerekben keringő bolygók légkörében. Arra számítottak, hogy az emberek többsége számára elérhetővé válnak a genetikai információkra épülő, egyénre szabott gyógymódok. Mások pedig abban bíztak, hogy a 2010-es években megtörténik az áttörés az energiatárolás terén. Nem mindenki nyúlt azonban annyira mellé, mint a fenti prognózisokat megfogalmazó tudósok. A Higgs-bozon felfedezését, a zöldenergia terjedését is sokan megemlítették. A legérdekesebb felfedezések persze azok, amelyek váratlanul érkeznek. Ilyenek is akadtak szép számmal az elmúlt tíz évben. Egy százas lista sem tudná kimerítően sorra venni a tudományos eredményeket, hát még egy tízes. A következő felsorolás a szaklapok igencsak változatos listáira épül, és mint minden összegzés, ez sem objektív. A sorrend pedig nem fontossági rangsort jelöl.

Idegen világok

Bár a naprendszeren kívüli égitestek felfedezése már a múlt században elkezdődött, mégis az elmúlt évtized nevezhető az exobolygók évtizedének. Több ezer idegen planétát fedeztünk fel, és igencsak meglepődtünk azon, hogy milyen különös világok léteznek odakint. A legérdekesebbek természetesen azok a bolygók, amelyeken akár élet is lehet. Ilyenből is találtak jó néhányat, igaz, egyelőre nem állnak rendelkezésre olyan érzékeny műszerek, amelyekkel ki lehetne mutatni a légkörből az élet jelenlétét. Na majd a következő évtizedben!

HIRDETÉS
HIRDETÉS

A gravitációs hullámok felfedezése

A gravitációs hullámok a téridő fodrozódásai, amelyek létezésére Einstein még 1916-ban következtetett. Ő úgy gondolta, hogy a fénysebességgel terjedő gravitációs hullámokat a mozgó tömegek keltik, melyek haladásuk közben megváltoztatják a tér görbületét. Ezek a változások azonban olyan aprók, hogy a hullámok a felfedezésére száz évet kellett várni. (Habár már az 1970-es években is történtek utalások az észlelésükre.) A dicsőség végül az Egyesült Államokban lévő LIGO obszervatóriumé lett, melynek kutatói 2016-ban jelentették be a felfedezésüket. Nekik két fekete lyuk összeolvadásának a rengéseit sikerült detektálniuk.

Újabb taggal bővült az emberiség rokonsága

Igaz, a Gyenyiszovai ember felfedezése még 2008-ban történt, de mivel a bejelentése 2010-ben, ezt is az elmúlt évtized tudományos eredményei közé szokás sorolni. Az emberi családfa ezen ágának létezésére mindössze egyetlen, 40 ezer éves ujjcsont utalt, melyet a novoszibirszki archeológiai és etnológiai intézet kutatói találtak az Altaj vidékén lévő Gyenyiszova-barlangban. Ebből az apró leletből, valamint a később megtalált fogból és lábujjcsontból azonban rengeteg információt tudtak kiszűrni a kutatók. Mint kiderült, a gyenyiszovai ember eszközöket használt, a neandervölgyiekkel állt közelebbi kapcsolatban, de a Homo sapienssel is rokon. Sőt: 40 ezer évvel ezelőtt a három emberfaj egymás mellett élhetett Szibériában. A ma élő polinéziai emberekben, az ausztrál bennszülöttekben és a tibetiekben is fellelhető az örökítőanyaguk, ami a hajdani keveredésre bizonyíték. A kutatók úgy gondolják, hogy a gyenyiszovaiak ősei a neandevölgyiek és a Homo sapiensek előtt (de a Homo erectusnál később) hagyták el Afrikát.

HIRDETÉS

Csillagok között

A 2010-es éveket kis túlzással a csillagközi utazásunk évtizedének is nevezhetjük, mivel ekkor történt meg először, hogy egy ember alkotta tárgy elhagyta a napunk által kibocsátott részecskék uralta területet, a helioszférát, és kilépett a csillagközi anyaggal telített térbe. A Voyager–1 2012 májusában, a Voyager–2 pedig 2017 októberében lépte át ezt a határt. A következő nagy esemény a Voyager–1 életében 40 ezer év múlva következik be, amikor megközelíti a napunktól jelenleg 17,6 fényévre lévő Gliese 445 csillagot, amely olyan gyorsan közeledik felénk, hogy akkor már csak 3,5 fényévnyire lesz tőlünk. Majd azt elhagyva folytatja a keringést a galaxisunk középpontja körül. A Voyager–2-nek szintén 40 ezer év múlva lesz randevúja, a Ross 248 nevű csillagot közelíti meg, majd 300 ezer év múlva a Szíriusz szomszédságában halad el.

A világ legdrágább hamburgere

Az élelmiszeriparban a legnagyobb visszhangot minden bizonnyal az első laboratóriumban termesztett húspogácsa kapta. Az első olyan hamburger, amelyhez nem kellett levágni egyetlen állatot sem, 2013-ban készült el, kétévnyi munkával, és 325 ezer dollárba került. A hússzelet 20 ezer vékony tehénizomszövet-szalagból állt, amelyeket egy holland laboratóriumban tenyésztettek ki. Azóta az árak nagyot zuhantak, ma már egy tenyérnyi, körülbelül 10 dekás „húspogácsa” elkészítése kevesebb mint 3000 forintba kerül. Persze ez még mindig nem gyors éttermi ár, de ha hasonló ütemben folytatódik az árak csökkenése, hamar eljöhet az az idő, amikor olcsóbb lesz a Petri-csészében tenyésztett hús, mint az, amelyik valódi, állattenyésztőktől származik.

Az istenverte részecske

Hogyan kap az anyag tömeget? Ez a kérdés sokáig foglalkoztatta a kutatókat. Az 1960-as és 1970-es években a fizikusok, köztük Peter Higgs és François Englert, új ötlettel álltak elő. Olyan energiamező létezését feltételezték, ami átjárja az egész univerzumot, a részecskék pedig ebben mozognak. A mezőt Higgs-mezőnek, a hozzá tartozó részecskét pedig Higgs-bozonnak nevezték el. Csakhogy a feltételezést több évtizedig tartó megfeszített munkával sem sikerült megerősíteni, mert a bozonnak se híre, se hamva nem volt. Leon Max Lederman amerikai Nobel-díjas részecskefizikus egyik könyvében, elkeseredésének hangot adva istenverte részecskének nevezte, a kiadója azonban úgy gondolta, az isteni részecske névvel nagyobb eladásokat lehetne elérni. Igazuk is lett, a könyv óriási siker lett. A részecskét végül 2012-ben találták meg a CERN-ben. A részecskegyorsító felépítésének egyik célja a Higgs-bozon megtalálása volt.

HIRDETÉS

A gépek hajnala

A mesterséges intelligencia kifejezés nem az elmúlt évtized szülötte, de a 2010-ben kezdődő időszakban kezdte elhinni az emberiség, hogy a gépek a korábban kifejezetten emberinek gondolt területeken is felülkerekedhetnek rajtunk. A gépi tanulás egyik legnagyobb diadalát 2016-ban aratta, amikor a Google DeepMind divíziójának AlphaGo nevű mesterségesintelligencia-programja öt mérkőzéséből négyben legyőzte a go játék világbajnokát. Egy évvel az AlphaGo sikere után egy Libaratus nevű program a világ legjobb profi pókeresei közül néggyel ült egy asztalhoz, és sikerült felülkerekednie rajtuk. 2019-ben pedig egy másik DeepMind AI program, az AlphaStar aratott hatalmas sikereket a Starcraft II videójátékban, úgy, hogy a megszokottól egészen eltérő taktikákat alkalmazott.

A globális felmelegedés a jelen

A klímakutatásban nem egyetlen nagy áttörésről beszélhetünk, hanem arról, hogy az eredmények egyre nagyobb publicitást kaptak, világossá téve az emberek többsége számára, hogy baj van. Ebben az évtizedben a légköri szén-dioxid aránya olyan magas értéket ért el, amely az utóbbi időkben példátlan volt. 2013. május 9-én a globális szén-dioxid-szint az emberi történelem során először meghaladta a 400 milliomod részt, és 2016-ra ezen küszöbérték felett állandósult. Ennek eredményeként 2015, 2016, 2017, 2018 és 2019 volt az öt legforróbb év 1880 óta. A legfrissebb kutatások ma már elképzelhetetlennek tartják, hogy a felmelegedést sikerülhet 2 Celsius-fok alatt tartanunk. Idegen a naprendszerben 2017-ben történt meg először, hogy egy naprendszeren kívülről érkező égitestet figyelhettünk meg a közelünkben. Ilyenek biztosan eddig is akadtak szép számmal, de az elsőséget már senki nem veheti el a hawaii obszervatórium kutatóitól, akik felfedezték Oumuamuát, a szivar alakú csillagközi üstököst. Az égitest 400-szor 40 méter, a felszíne vöröses, és szerves anyag borítja. A sebessége ötször akkora, mint a leggyorsabb ember alkotta eszközé, a Voyager–1-é. Másodpercenként több mint 87 kilométert tesz meg. A különösen elnyújtott alakját magyar kutatóknak (mások mellett a Gömböc felfedezőinek, Domokos Gábornak és Várkonyi Péternek) sikerült megmagyarázniuk.

Ötödik kölcsönhatás

Egy magyar lap listáján mindenképpen szerepelnie kell annak is, hogy Debrecenben, a Magyar Tudományos Akadémia Atommagkutató Intézetében fedez(het)ték fel a természet ötödik alapvető kölcsönhatását. Krasznahorkay Attila és munkatársai elektron-pozitron párokat vizsgáltak, és a várthoz képest olyan eltérést tapasztaltak, amelyet a jelenleg elfogadott elméletek alapján nem lehet megmagyarázni. A feltételezések szerint egy ötödik kölcsönhatás közvetítő részecskéjét, az úgynevezett sötét fotont találhatták meg. A magyar kutatók már korábban is érzékelték a részecskét, most megerősítették a régebbi eredményüket. Jelenleg a tudósközösség tagjai szerte a világon próbálják megismételni a debreceni kísérletet.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/51-52. számában jelent meg december 20-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2019/51-52. számban? Itt megnézheti!

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

38,970lájkolóTetszik
3,644követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Nem fogok meghátrálni” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Máté Gáborral és Körömi Attilával. Látogatóban a papból lett polgármesternél. Riport a halálra ítélt Csicsali vonatról. Keresse a Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Vasárnap 11-kor jelenti be Gulyás Gergely a járvány miatti változásokat

A miniszterelnök pénteken, szokásos reggeli rádióbejelentkezésében már beszélt arról, hogy kell új korlátozásra számítani.