E heti tudományos lapszemlénk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. A Stanford és Berkley egyetem kutatói kiszámolták, mennyibe kerülne, ha teljes mértékben megújuló energiát használnánk. Mérni tudják, mennyi mikroműanyag van a vízben. Egy új eljárással gyorsabban, könnyebben és olcsóbban lehet diagnosztizálni a rákos megbetegedéseket. A Notre-Dame-tűz és az ólommérgezés.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
73 ezer milliárd dollár: ennyibe kerülne, hogy a világ 2050-ig átálljon a teljes mértékben megújuló energiaforrások – szél-, víz- és napenergia – használatára. Ezt állítják egy friss tanulmányukban az amerikai Stanford és Berkley egyetem kutatói. A megannyi részletes számítási kalkulációval, képlettel teletűzdelt, 143 országra kiterjedő akciótervük az áramtermelés mellett a szállítmányozási, az ipari, a mezőgazdasági, a halászati, az erdőgazdálkodási és hadiipari szektor átállására is ajánlásokat tesz.
A kutatók állítják, a 100 százalékig megújuló energia használatával a felhasznált mennyiség 57,1, az energiaárak 61, míg a szociális, egészségügyi kiadások 91 százalékkal csökkennének. Az áthangolás ráadásul 26,1 millió munkahellyel többet teremtene, mint amennyien jelenleg az energiatermelő szektorban dolgoznak. A csökkenő légszennyezéssel évi 7 millió ember halálát is meg lehetne előzni. A tanulmány egyik szerzője, Mark Jacobson mérnök szerint nagyon fejleszteni sem kell, mert az ehhez szükséges technológia 95 százaléka már jelenleg is rendelkezésünkre áll.
Egy most kifejlesztett új eljárással az eddigiekhez képest sokkal gyorsabban, könnyebben és olcsóbban lehet diagnosztizálni a rákos megbetegedéseket. A heidelbergi Európai Molekuláris Biológiai Labor és a Saarlandi Egyetem Bioinformatikai Központjának háromcsatornás sejtelemzés (single cell tri-channel processing – scTRIP) módszere a DNS-variációkat figyeli egy adott sejten belül, és a kismértékű változásokat is ki tudják vele mutatni.
Az új eljárással négyszer több leukémiavariánst sikerült azonosítaniuk, ráadásul olyan katasztrofális kromoszóma-átrendeződést is megfigyeltek, amelyet a jelenleg használt klinikai tesztek nem vesznek észre. A kutatócsoport most a különböző típusú emberi sejtek mutációs folyamatainak mélyreható vizsgálatát tervezi, hogy az így levont következtetésekkel a különféle betegségek tanulmányozását, gyógyítását segítse.
Journal of Analytical Atomic Spectrometry (JAAS)
A Genti Egyetem és a Flamand Technológiai Kutatóintézet kifejlesztett egy új mérési módszert, amellyel meg tudják állapítani az egyes anyagokban található mikroműanyagok mennyiségét. Ehhez egy négypólusú indukciós plazmaspektrométert használnak, amivel mérni tudják az 1 és 2,5 mikrométer (a milliméter ezrede) közötti, gömb alakú polisztirol koncentrációját és eloszlását a vízben.
A kutatók most azon dolgoznak, hogy az eljárásuk rutinszerűen használható és alkalmazható legyen, valamint hogy azzal az 1 mikrométernél kisebb átmérőjű nanoműanyagok jelenlétét is igazolni tudják, ne csak a vízben, folyadékokban, hanem állati és növényi mintákban is.
Miközben a világ azon izgul, vajon meg lehet-e menteni a párizsi Notre-Dame-székesegyházat, az amerikai hírügynökség aggasztó jelenségre hívta fel a figyelmet: az ólommérgezésre. Az április 15-ei tűzben mintegy 250 tonna ólom jutott finom porként a levegőbe, és rakódott le mindenhová, a környéken lakók és az arra járók belélegzik.
A gond az, hogy az ólom kültéri jelenlétével kapcsolatban nincs elfogadott határérték – nemcsak Párizsban, hanem Londonban, Rómában, az Egyesült Államokban és még az ENSZ egészségügyi szervezeténél, a WHO-nál sem. Pedig azokban a városokban, ahol sok a műemlék épület, az ólom nagymértékű veszélyforrást jelenthet. A francia fővárosban végül 5000 mikrogramm/négyzetméter mértékben szabták meg az egészségügyi határértéket, és a környéken élő 7 év alatti gyereket, valamint terhes nőt vetettek alá kivizsgálásnak: 12-nél mutattak ki magas fémkoncentrációt, közülük 11-nél a tüzet követően lett ilyen magas (az egyetlen kivételnél a család erkélyének ólomrácsa okozta a magas értéket). A magas ólomkoncentráció jelentős hatással lehet például a halva és a koraszülésekre, ronthatja a fogamzóképességet, és alacsonyabb spermaszámot eredményezhet.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/1. számában jelent meg január 3-án.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/1. számban? Itt megnézheti!
