E heti tudományos lapszemlénk a nemzetközi sajtó friss tudományos-technikai újdonságokat, érdekességeket bemutató, feldolgozó cikkeiből. Újabb remény a HIV ellen. Meglehet az álomkór ellenszere. Még mindig sok a kérdőjel Amerika benépesítése körül. Meglepő kísérlet a hazugság folyamatáról.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Miközben a teszteken a héten befuccsolt egy korábban ígéretesnek hitt HIV-elleni védőoltás, a kölni egyetemi kórház szakemberei olyan új antitestet találtak, amely a HIV-vírusok 97 százalékát megtámadja. Az 1-18 elnevezésű ellenanyag ráadásul nemcsak rövid távon képes semlegesíteni a hírhedt retrovírust, hanem hatását hosszú távon is tartja. A kutatás egyik vezetője, Henning Grüll szerint a HIV 1-18-assal szembeni ellenállása lényegesen korlátoltnak tűnik más, a humán immundeficiencia-vírus ellen tesztelt és alkalmazott, az immunrendszer által termelt kórokozókat semlegesíteni hivatott fehérjemolekulákkal szemben.
Az új antitestnek a kutatók reményei szerint nagy szerepe lehet a megelőzésben, azaz akiket beoltanak, nem kaphatják el a kórt. A tervek szerint a sikeres egérkísérletek után nemsokára megindulnak a klinikai tesztek is ezzel kapcsolatban.
Az igyekezet, hogy ne tűnjünk hazugnak és tisztességtelennek, azt eredményezheti, hogy hazudunk – ez a végkövetkeztetése a jeruzsálemi Héber Egyetem témában végzett friss tanulmányának. A döntéshozatal mechanizmusát kutató Shoham Choshen-Hillel szerint, noha az ösztönös várakozásokkal ellentétesnek tűnik, de több kutatásuk is oda vezetett, hogy sokan pont azért hazudnak, hogy elkerüljék a hazugság látszatát.
Az egyik kísérletben 149 izraeli egyetemistával játszattak kocka- és pénzfeldobós játékot. Minden sikeres kör után 15 centet kaptak, az egyik felüknek maximális pontokat adott a számítógép, míg a többieknek a valós eredményeket mutatta. Előbbiek 24, míg utóbbiak mindössze 4 százaléka vallott be az általa elértnél rosszabb eredményt – azért, mert nem akarta, hogy azt higgyék, hazudik a sok győzelemről.
Choshen-Hillel szerint ugyan ezek az eredmények a valós életre is alkalmazhatók, ám ha nagy a tét, lehet, hogy az emberek nagyobb többsége mond inkább igazat, semhogy hazugsággal tűnjenek őszintének.
Az amerikai Yale Egyetem kutatói azonosítottak egy olyan proteincsaládot, amely képes lehet hatástalanítani a cecelégy által terjesztett, álomkórt okozó parazitafaj (Trypanosoma brucei) terjedését. A szakemberek egy fertőzött cecelégy nyálmirigyéből vettek mintát, ami alapján sikerült feltérképezni az egysejtű kórokozó RNS felépítését. Egyúttal megfigyelték, hogy a parazitákhoz igen hasonlító Fam10 elnevezésű fehérjecsalád elég hatékonyan képes meggátolni az élősködőket, amelyek a csípésből kezdik el megfertőzni a szervezetet. Az egereken végzett tesztek biztatók, s a Yale kutatói úgy vélik, ez a fehérjealapú vakcina a cecelégy által terjesztett más betegségek terjedését is meggátolhatja.
Az első fázisában lázzal, fejfájással, viszketéssel és ízületi fájdalommal induló, majd zavarodottsággal, rossz koordinációs képességgel, közönyösséggel és alvászavarokkal járó álomkór – a hivatalos adatok szerint – évente 7-10 ezer embert fertőz meg, az esetek 80 százalékát a Kongói Demokratikus Köztársaságban regisztrálják.
A legkorábbra keltezett mexikói koponyák vizsgálata alapján az amerikai kontinenst meghódító népesség etnikailag sokkal heterogénebb lehetett, mint azt korábban sejtették – állítja egy friss kutatás. Az ohiói állami egyetem professzora, Mark Hubbe és a mexikói UNAM egyetem antropológusa, Alejandro Terrazas Mata vezetésével jegyzett tanulmány négy, a mexikói Quintana Roo mészkőbarlangjaiban 2008 és 2015 között talált, 9 ezer és 13 ezer év közé datált koponyát vetett alá CT- és röntgenvizsgálatoknak, valamint elkészítették a fejek háromdimenziós rekonstrukcióit is.
Ezek alapján a legrégebbi az észak-amerikai sarkkörön élő populációval, míg a második legöregebb a mai modern európaiakkal mutat rokonságot. A harmadiknak ázsiai, amerikai őslakos beütése van, míg a negyedik a mai dél-amerikai populáció jegyeit hordozza magán. A kutatók szerint Amerika benépesítéséről még sok minden vár felfedezésre, főleg, hogy míg délről 300-400 korai koponya ismert, addig északon eddig csak mintegy 20 került elő. Ami ebből látszik, és talán elsőre meglepő lehet a kutatók szerint, hogy a lakosság azután lett egyre homogénebb, hogy szétszóródott a kontinens déli részén.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/6. számában jelent meg február 7-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/6. számban? Itt megnézheti!
