A nyelvelsajátítás rendkívül összetett feladat, de úgy tűnik, hogy a kisbabák sikeresen megbirkóznak vele szerte a világon. Egyes nyelvek, például a magyar, a japán vagy a baszk, azonban gazdag morfológiával rendelkeznek, ahol egy főnév sokféle formában fordulhat elő - a magyar nyelvben akár 700 különböző formában is. De hogyan jön rá egy csecsemő, hogy a különféle formák, mint például a „mamával”, a „mamácskáéknál”, a „mamáékkal”, vagy a „mamika” szavak ugyanannak a szónak a különböző formái? Hogyan tanulják meg a „mama” szót előfordulásának sokfélesége ellenére? Továbbá hogyan fogja megfejteni a baba hogy a „mamácskáéknál” egy szó, míg a „mamacsakegyvan” négy különálló szó?
Három magyar kutató együttműködése eredményeképpen egy tanulmány jelent meg a csecsemőkori kutatásokkal foglalkozó nemzetközi tudományos társaság, az International Congress on Infant Studies által kiadott Infancy című szaklapban február elején. A kutatást Ladányi Enikő vezette, aki jelenleg az Egyesült Államokbeli Vanderbilt Orvostudományi Egyetem kutatója, Gervain Judittal, a Párizsi Egyetem és a Francia Tudományos Kutatási Központ kutatójával, valamint Kovács Ágnessel, a Közép-európai Egyetem (CEU) Kognitív Tudományi Tanszékének kutatójával együttműködve.
A CEU budapesti Babalaborjában végzett kutatás azt állapítja meg, hogy a 15 hónapos magyar csecsemők sikeresen azonosítanak új szavakat, leválasztva az ismeretlen szótövet az ismert toldalékról, még kísérleti környezetben is, ami arra utal hogy már ebben a korban képesek egy bonyolult nyelvi ingert hatékonyan elemezni. Érdekes, hogy a magyar nyelvű csecsemők jobban teljesítették ezt a feladatot, mint a francia csecsemők, akik morfológiailag egyszerűbb nyelvet tanulnak. A morfológiai bonyolultság tehát nem akadálya a csecsemők nyelvtanulásának, hanem épp ellenkezőleg: egy olyan jelzés, amely beindítja a megfelelő elemzési stratégiák kialakulását és elősegíti a hatékony tanulást.
Míg a csecsemők nyelvelsajátításának fonológiai aspektusát számos tanulmány kutatja, a morfológiai aspektusról csak keveset tudunk. A korábbi tanulmányok azt sugallják, hogy a morfológiailag egyszerűbb nyelvek esetében, mint például az angol vagy a francia, az egyéves csecsemők analitikusan dolgozzák fel a szavakat (azaz a komplex formákat szótőre és toldalékra bontják). A jelen tanulmány azt vizsgálta, hogy a 15 hónapos, magyar nyelvű csecsemők, akiknek egy morfológiailag összetett, agglutináló (azaz toldalékot toldalékra halmozó) nyelvet kell elsajátítaniuk, képesek-e szétbontani a szavakat szótőre és toldalékra. Az eredmények azt mutatják, hogy a magyar csecsemők képesek morfológiailag összetett szavakat analitikusan feldolgozni, és azokról leválasztani egy gyakran előforduló toldalékot. Ezen eredmények fényében a tanulmány amellett érvel, hogy az analitikus feldolgozás korai megjelenése nagyon is releváns lehet a korai nyelvfejlődés szempontjából.
Ez a tanulmány az első, amely bizonyítja a csecsemők analitikus nyelv-feldolgozását agglutináló nyelvek esetében. Megállapították, hogy a 15 hónapos magyar csecsemők képesek morfológiailag összetett formák hatékony elemzésére, megfejtésére és a releváns elemek elsajátítására. Jövőbeni kutatások szükségesek annak feltárására, hogy a csecsemők már 15 hónapos koruk előtt is képesek-e analitikusan feldolgozni a morfológiailag összetett formákat is, és meg kell vizsgálni az analitikus feldolgozás és a nyelvfejlődés kapcsolatát.
A Babalabor tavaly év végén azért került a hírekbe, mert a Bazilika közelében, a Zrínyi utcában működő intézmény ablakait a szomszédos étterem befalazta: zárt, fűthető teraszt húzott fel a földszinti helyiségek elé. Az étterem később közölte, hogy nem zárják el a külvilágtól a tudományos kutatóhelyet.
