Ezeréves baktériumok segítnek feldolgozni a laktózt. Azonnali kutatásokra lenne szükség a haszonállatok antibiotikumos kezeléseivel kapcsolatban. Veszélyes fegyverekké válhatnak a tucatműholdak. Csendes forradalom zajlik az internet mélyén. E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Noha a mongolok 95 százaléka képtelen a tejben található laktóz feldolgozására, mégis a tradicionális étrendjük bő fele különféle tejtermékekből áll. Christina Warinner archeogenetikus hosszú évek óta ennek az ellentmondásnak a nyitját keresi, ami nem más, mint a tejfeldolgozásban részt vevő baktériumok. A nomádok ezek segítségével képesek megemészteni a különböző tejtermékeket már évezredek óta, ezt pedig a több ezer éves fogminták eredményei is alátámasztják.
A Harvard Egyetem és a Max Planck Intézet munkatársa szerint ezek a baktériumtörzsek legalább 3000 éve segítenek a laktóz feldolgozásában. Fontos, hogy ezek a közösségek az antibiotikumot és mindenféle fertőtlenítést, ipari élelmiszer-feldolgozást nélkülöző közegben élnek, így az őket körülvevő baktériumok teljesen mások, mint amelyek a jóval iparosodottabb közegben élőket körbeveszik. Sok ételallergia épp a túlzott iparosodás és élelmiszer-feldolgozás miatt alakul ki. A kutatás egyik érdekes megállapítása, hogy Európában– ahol ma már a felnőtt lakosság jó része képes megemészteni a laktózt – ugyancsak 4000 évvel az után alakult ki ez a „képesség”, hogy már készítettek és ettek tejtermékeket.
Animal Health Research Reviews
Azonnali kutatásokra lenne szükség a haszonállatok – marha, fejőstehén, sertés és csirke – antibiotikumos kezeléseivel kapcsolatban, mert sok esetben teljesen feleslegesen tömik tele a jószágokat mindenféle szerekkel, ráadásul az elvileg állapotjavításra szánt kezelések sokszor hatástalanok. Ezt a témakört boncolgatja 14 tematikus cikkben a Cambridge-i Egyetem tudományos szaklapjának friss kiadása.
Teljesen hatástalanok például azok a szerek, amelyek a tőgygyulladást lennének hivatottak enyhíteni a fejősteheneknél, ahogy csupán csak néhány antibiotikum hatásos a borjak gyakori légzőszervi betegsége, a BRD ellen alkalmazottak közül is. Az eredmények hasonlóan elkeserítőek a sertések bakteriális légzőszervi problémáival vagy épp az E. coli baktériummal szemben is. A kutatók szerint már csak azért is szükséges lenne a rendszer átalakítása, mert az antibiotikummal szembeni növekvő ellenálló képesség korában csak egyre rosszabb lesz a helyzet.
Journal of Contemporary Criminal Justice
Csendes forradalom zajlik a világháló eddig még nem szabályozott területein, és ezen az új vadnyugatnak is nevezett terepen, ha az államok, kormányok nem tudják garantálni a felhasználók személyi és adatbiztonságát, akkor a hasznot a „törvényalkotást” saját kézbe vevő magánszemélyek és privát cégek aratják le – derül ki a Portsmouthi Egyetem friss tanulmányából. A büntetőjogi tanszék csalásellenes fakultását vezető Mark Button professzor szerint a kormányoknak sokkal dinamikusabban kellene e területtel foglalkozniuk.
A jogalkotók a pedofilok felkutatását leszámítva ugyanis jelentős lemaradásban vannak. Teljesen másképp vásárlunk, játszunk vagy randevúzunk ma, mint 20 éve, és ezt a bűnözők is jól tudják; míg 2017 júniusában csak Angliában és Walesben 5,8 millió font értékben követtek el bűncselekményeket az interneten, addig ez a szám 2018 szeptemberében már 10,8 millió volt. A területtel foglalkozó tudósok úgy vélik, az állami szektornak nagyobb hangsúlyt kellene fektetnie a személyes adatok védelmére. Egyes becslések úgy számolnak, a kiberbiztonsági piac a 2017-es 138 milliárdról 2022-re 232 milliárdos területté terebélyesedik.
A spórolás jegyében fapados biztonsági rendszerrel Föld körüli pályára állított tucatműholdak életveszélyes fegyverré is válhatnak, ha illetéktelenek kezébe kerül az irányításuk – írja a Denveri Egyetem kiberhadviseléssel foglalkozó kutatója. William Akoto annak kapcsán figyelmeztet a veszélyre, hogy a SpaceX, az Amazon és még mások is jelezték, ezerszámra lőnék fel műholdjaikat, hogy így működtessenek fontos földi infrastruktúrákat.
Ezeket a szabványosított biztonsági protokollal ellátott űreszközöket ugyanakkor Akoto szerint egyszerűen fel lehet törni. A hackerek így könnyen zavart okozhatnak az áramtermelésben, a víz- és közlekedésirányító hálózatokban. Sőt, mivel a modernebb eszközök már helyváltoztatásra is képesek, így átvéve az irányításukat más műholdaknak, vagy akár még a Nemzetközi Űrállomásnak is nekivezethetik.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/9. számában jelent meg február 28-án
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/9. számban? Itt megnézheti!
