Egyre több helyen alkalmaznának mesterséges intelligenciákat, ám ki a felelős, ha a gép téved?
Lelkes techrajongó tiniként szájtátva néztük Bill Gates Windows ’95 operációs rendszerének bemutatóját, ahol egy filmet is levetítettek arról, miként képzeli el a Microsoft-guru a XXI. század elejének okoseszközeit a házvezérlőtől egészen az orvostudományig. Utóbbinál olyan, már a mentőben röntgent, ultrahangot azonnal elvégző, a belső traumákat valós időben a kijelzőjén mutató eszközt is elképzeltek, amely már kórházba szállítás előtt felállítja a diagnózist, hogy mire a beteg odaér, az orvosok azonnal tudják, mi a teendő. A kütyü egy mesterséges intelligencia (MI) volt.
Ha nem is 2004-re, ahogy Bill Gates jósolta, de úgy tűnik, lassan valóság a jó negyedszázada megjósolt világ. Aki a szakmai lapokat bújja, egyre gyakrabban találkozik a mesterséges intelligenciák, a mélyelemzéssel, adathalmaz-értelmezéssel tanulásra képes okosprogramok, szoftverek orvosi, gyógyászati alkalmazásával. Érdemes áttekinteni, mik a trendek, s melyek a fejlesztési irányok. Az egyik biztató terület a radiológia – a röntgen- és MRI-elemzések diagnosztikája.
A Scientific American magazinban hosszú anyag jelent meg a témáról. A riport a világ talán legpatinásabb kutatóintézetének számító Massachusettsi Műszaki Egyetem (MIT) egyik negyvenes informatikusával, Regina Barzilay-val indít, aki azután kezdett el foglalkozni a kérdéssel, hogy három mellrákszűrés-eredmény három orvosa három különböző szakvéleményt mondott az eredményeiről. A kutató – akit aztán 2014-ben tényleg mellrákkal diagnosztizáltak – egy gépi tanulásra képes MI-programmal négy év alatt 32 ezer mammográfiai vizsgálat eredményeit „nézette át”.
Különböző korú és etnikumú nők eredményeit mutatták a gépnek, jelezve, kik voltak azok, akik öt éven belül rákosak is lettek. Így a gép a saját fejlesztőjét is kiszúrta, Barzilay 2012-es felvételét megmutatva ugyanis a program jelezte, 98 százalék az esélye annak, hogy az adott személy öt éven belül mellrákos lehet.
A képelemzésnél fontos, hogy minél nagyobb legyen a merítés, minél több helyről, minél több korosztályból és minél több rassztól legyenek felvételek – állítják a kutatók. Minél szűkebb ugyanis a keresztmetszet, a gép annál kevésbé tud pontos diagnózist felállítani. Barzilay csapata ezért például a massachusettsi adatok mellett a stockholmi Karolinska Intézet tízezer felvételét is átfésültette a szoftverrel, és most Tajvanon és Detroitban is hasonló elemzéseket végeznek.
A túlzott internethasználat csökkenti az egyetemi hallgatók tanulási képességeit | Magyar Hang
E heti tudományos lapszemlénk: az EU érdeke a személyes digitális adatok védelme; a Google vezére szerint törvényileg kellene szabályozni a mesterséges intelligencia fejlesztését; „Holdporból” állít elő oxigént az Európai Űrhivatal.
Egy másik algoritmust két, 12 éven át tartó klinikai tesztre eresztettek rá, és 85 ezer mellkasiröntgen-képet nézettek át a programmal. A felvételek analizálása után a gép által a kifejezetten rizikós kategóriába sorolt betegek 53 százaléka 12 éven belül elhunyt, míg ugyanez a szám a gép szerint alacsony rizikófaktorúak között 4 százalék volt.
A Google-nál is zajlanak ezzel kapcsolatos fejlesztések, például hogy kétdimenziós mellkasröntgenből háromdimenziós képet alkossanak, hogy így még jobban ki lehessen szúrni az esetleges problémákat. De az amerikai techóriás szerint van olyan MI-algoritmusuk is, amely retinafelvételekből, a vérnyomás, a koleszterin apró változásaiból, illetve a dohányzási előtörténetből és az életkorból meg tudja becsülni, az adott személynek mekkora az esélye a szív- és érrendszeri megbetegedésre.
A Reaction Data marketingelemző felmérése szerint az amerikai radiológiai klinikák 84 százaléka már 2018-ban használt vagy tervezett bevezetni valamilyen MI-technológiát, elemzőprogramot. Egy kutatóintézet szerint jelenleg havi minimum egy MI-technológia engedélyezésével kell számolni. A piac közben robbanásszerűen bővül, csak Kínában száz olyan fejlesztőcég működik, amely ilyen orvosdiagnosztikai megoldásokat kínál.
Ugyancsak az elemzésben jeleskedne az amerikai Oak Ridge nemzeti laboratórium egészségügyi adatokat feldolgozó részlege. A kutatók olyan algoritmust fejlesztenek, amely a papíralapú orvosi kórlapok digitalizálásával kulcsszavak alapján – nagy adatbázisból – ki tudja szúrni a potenciális rákgyanús diagnózisokat. Így a korábbi, százezer számra készített jelentések alapján a jövőbeni kórlapokból tudná jelezni, ha szerinte az adott páciens rákgyanús lehet.
Az ilyen fejlesztések használata ugyanakkor az érzékeny személyes adatok miatt problémás lehet, alkalmazásukhoz adatvédelmi garanciák kellenek. Így például ahhoz is, hogy az MI-technológiák hozzáférhessenek a digitalizált nemzeti egészségügyi adatbázisokhoz. Több kutató véli úgy, hogy ezzel forradalmasítani lehetne az előrejelzést és a diagnosztikát.
A jelenlegi kutatások szinte mindegyikében megemlítik, hogy az MI-technológiákat nem a leendő orvosok helyettesítése, hanem a pontosabb, gyorsabb diagnózis érdekében fejlesztik. Egy 2018-as felmérés szerint 322 kanadai orvostanhallgató 68 százaléka meg van róla győződve, hogy a mesterséges intelligenciák egyszerűen „leváltják” a hús-vér radiológusokat.
73 ezer milliárd dollárba kerülne, hogy 2050-re csak megújuló energiaforrásokat használjon a világ | Magyar Hang
Mérni tudják, mennyi mikroműanyag van a vízben; egy új eljárással gyorsabban, könnyebben és olcsóbban lehet diagnosztizálni a rákos megbetegedéseket; a Notre-Dame-tűz és az ólommérgezés. E heti tudományos lapszemlénk.
Szakértők ugyanakkor azt hangsúlyozzák, noha az MI olyan dolgokat vehet észre, amiket egy ember nem biztos, a komplex orvosi feladatokhoz kikerülhetetlen az emberi jelenlét, szakértelem és a rutin.
De mi van, ha egy MI hibázik, kit terhel ilyenkor a felelősség? „Nehéz lesz megállapítani, hogy vajon az orvos vagy a program hibázott” – írja a Scientific American. Nem biztos például, hogy érteni fogjuk, milyen mechanizmusok alapján gondolkodik és dönt majd az MI, és hogy mi okozhatta a rossz diagnózist.
Jelenleg egy olyan amerikai cég van, amelynek algoritmusa orvosi felülvizsgálat nélkül hozhat döntést. Az iowai IDx Technology szoftvere retinaképek alapján a cukorbetegség szemészeti szövődményeit, a retina nem gyulladásos megbetegedését, a retinopátiát vizsgálja. A cég adatai alapján a gép 87 százalékos pontossággal dolgozik, ám mivel a folyamatban nem vesz részt orvos, vezérigazgatója, Michael Abramoff szerint minden orvosi hibáért az IDx vállalja a jogi felelősséget.
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/8. számában jelent meg február 21-én.
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/8. számban? Itt megnézheti!
