Vajon mennyi idő alatt bomlik le egy legókocka? Törölhetjük-e az agyunkból a traumatikus élményeket? Pár tipp a tévés hanghatások összehangolására. Egy kísérlet pedig igazolta, a kevsebb Facebook csökkenti a függőséget és javítja a közérzetet. E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Vajon törölhetjük-e az agyunkból a traumatikus emlékeket? – erre a kérdésre keresték a választ a tokiói Metropolitan Egyetem kutatói. És sikerült igazolniuk, hogy igen, léteznek olyan körülmények, amikor ez bekövetkezhet. Muslicákkal végzett kísérletük lényege az volt: már párzott nőstényekre eresztettek rá hímeket, amelyek olyan traumaként élik meg, hogy nem akarnak velük párosodni, hogy később egyáltalán nem próbálkoznak újra. Ha azonban két napig teljes sötétségben tartjuk őket, akkor elfelejtik a korábbi rossz élményt, és újra hajlandóságot mutatnak a párosodásra, míg azon egyedeket, amelyeket normális nappal-éjjel ritmusban tartottak, nem.
Az eltérés nyitja – állítják – az agyi fehérjékben keresendő, az a protein, amelyik szabályozza a hosszú távú memóriáért és tanulásért felelős fehérjéket, a fényre reagál. A tudósok szerint ugyan a felejtés folyamata roppant bonyolult, de legalább már azt bizonyították, hogy a traumák elfelejthetők, így az eredmények többek között a poszttraumássztressz-szindrómában szenvedők kezelésében is segíthetnek.
Gyakran halljuk, a túl sok Facebook árt az egészségnek – e megállapítást most egy tudományos kísérlet igazolta. A Bochumi Egyetem 286 fős kutatásában 140 személyt arra kértek, napi 20 perccel – a résztvevők átlagát tekintve egyharmaddal – kevesebbet használja a közösségi hálót. A hatásokat egy-két hetet, majd egy és három hónapot követően értékelték ki.
Ezek alapján az derült ki, aki kevesebbet Facebookozik, az fizikailag és szellemileg is aktívabb lett, többet mozog, és például kevesebb cigarettát szív, mint korábban, ahogy csökkent a hajlam a depresszióra is. A vizsgálatot vezető Julia Brailovskaia szerint nem kell lenulláznunk a Facebook-használatot, viszont a kísérletükkel igazolták, a visszafogottság csökkenti a függőséget és javítja a közérzetet.
Szinte mindenki találkozott már azzal a problémával tévénézéskor, hogy miközben a párbeszédek borzasztóan halkak, addig az akciójelenetek meg olyan hangosak, hogy kiszakad tőlük a dobhártyánk. Erre az anomáliára kínál pár praktikus megoldást az ismeretterjesztő portál. Első körben – ha van ilyen a tévénken, vagy a vele használt média-lejátszónkon – érdemes bekapcsolni az „éjszakai módot”, amely csökkenti a hangos és halk sávok közötti különbségeket.
Ha a készüléken sávonként lehet állítani a hangerőn, akkor – kettőnél több sáv esetében – a középsőt érdemes felvenni, így növelve a dialógusok hangerejét. Aki többet áldozna a dologra, külső, tévére csatlakoztatható, minimum 3.1-es hangfalszettel ugyancsak állíthatja és közelítheti egymáshoz a hangsávokat. Végül, ha az sem sikerül, akkor érdemes kipróbálni egy fejhallgatót, főleg amiatt, mert ma már sok vezeték nélküli típus is kapható, amivel akár járkálhatunk is a lakásban.
A legó építőelemek akár 1300 év alatt sem bomlanak le a tengerekben – írja friss tanulmányában Plymouth-i Egyetem. Kutatók a jó ütésálló képességgel, nagy keménységű és szilárdságú műanyagból, akrilnitril-butadién-sztirolból (ABS) készült, Anglia déli részén partra sodort játékkockákat vetettek össze időjárási viszontagságoknak ki nem tett, 1970-es és 80-as évek óta fi ókban álló legódarabokkal. Ezek alapján pedig azt találták, hogy ezek a műanyag elemek 100 és 1300 év között szinte minden körülmények között „túlélnek”. A tengerből gyűjtött minták amortizációja során apró darabok is leszakadhatnak, amelyek az óceánok mikroműanyag-szennyezettségét növelik.
A kutatást vezető Andrew Turner szerint ugyan hosszú élettartamra számítottak, de a végeredmény összességében még őket is meglepte. Mivel a legó az egyik legnépszerűbb gyerekjáték, ahogy arra Turner is felhívta a fi gyelmet, nem mindegy, hogy mihez kezdünk a már nem használt építőkockákkal; a kidobásra ítélt darabokon érdemes úgy túladni, hogy azokkal ne a környezetünket szennyezzük.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/12. számában jelent meg március 20-án
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/12. számban? Itt megnézheti!
