Videóadat-csökkentés járvány idején. Jég a Naphoz legközelebbi Merkúr felszínén. Széndioxid mágnes lehetne a talaj, ha hagynánk. Veszélyben az európai olajfák. E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Horizon: The EU Research & Innovation Magazine
Komoly harcot folytatnak uniós és amerikai kutatók azért, hogy megmentsék az európai olajfákat egy néhány éve kezdődött fertőzéstől – írja az Európai Bizottság szaklapja. A fertőzést még 2013-ban észlelték az olaszországi Pugliában; az olajfák levelei elbarnultak, majd a fák teljesen elhaltak. Kiderült, hogy a fertőzést egy Xylella fastidiosa nevű, eredetileg Amerikában ismert baktérium okozza, amelyet olyan nedvszívó rovarok terjesztenek, mint a mezeikabóca-félék vagy a félfedeles-szárnyúak rendjébe tartozó cercopoidea-család tagjai.
A betegség kifejezetten gyorsan terjed, 2018-ban például hatással volt az elmúlt 25 év legrosszabb termésére, ami 57 százalékos csökkenést mutatott az előző évhez képest. A betegség ráadásul a cseresznye- és szilvafákra is veszélyes. Jelenleg több dologgal kísérleteznek, hogy megállítsák a terjedését. Így olyan baktériumokat, rövid fehérjéket próbálnak a rovarokba juttatni, amelyek lassítják a kórokozó terjedését, vagy a gazdatestben tartják azt.
Ha megfelelően kezeljük és regeneráljuk, a talaj rengeteg, akár évi 5,5 milliárd tonna szén-dioxidot képes lenne elnyelni – állítja egy friss kutatás. A tanulmány állítja, ez a jelenlegi, összes éves szén-dioxid-elnyelési potenciál negyede. A szakemberek úgy vélik, ennek 40 százalékát úgy lehetne teljesíteni, hogy a jelenleg parlagon hagyott földeket nem vetik mezőgazdasági művelés alá. Minél több földet vonnak ugyanis művelés alá, annál több széndioxid termelődik.
Az ezeroldalas tanulmány szerint a hatékony mezőgazdasági technológiákra kellene koncentrálni, illetve arra, hogy ne pazaroljunk, hanem minél kevesebb élelem kerüljön a szemétbe.
A Georgia-i Technológiai Intézet biokémiai laborjának kutatói igazolták azt a korábban már feltételezett felvetést, hogy az extrém felszíni hőmérséklet (akár +430 Celsius-fok) ellenére van jég a Naphoz legközelebbi bolygón, a Merkúron. A sarkok környékén akadnak olyan kráterek, amelyek mélyét soha nem éri napfény, itt a hőmérséklet akár tartósan -160 fok alatt van.
A jég egyébként pár méterrel a felszíni talaj alatt található; nagyobb része a becsapódó meteorokból és üstökösökből származik, míg nagyjából 10 százaléka – de a friss tanulmány szerint akár több is – a napszél hatására alakul ki. A folyamat során a Napból származó protonok becsapódnak a felszínbe, ahol reakcióba lépnek a talajban lévő hidroxilcsoportokkal, és ebből víz keletkezik. Ennek egy része azonnal elpárolog, míg egy része árnyékos kráterekbe hullik, ott felhalmozódik, és az alacsony hőmérséklet miatt megmarad.
A nagy tartalomszolgáltatók közül utolsóként a Facebook is jelezte, hogy csökkenti HD minőségű videóinak adatfelhasználását Európában, miután többek között az Európai Bizottság is arra kérte az online felületeket, a megnövekedett forgalmat ellensúlyozandó tegyenek így a zavartalan elérésért. Az amerikai médiaóriás döntése az általa működtetett Instagram képmegosztóra is érvényes. Eddig a Netflix, az Amazon, az Apple TV+ és Disney+ csatorna is alkalmazkodott a kéréshez, ki így, ki úgy csökkenti az adatforgalmát, ugyanakkor szinte mindenhol közölték, ezek az intézkedések nem rontják majd a felhasználói élményt.
A YouTube videómegosztónál nincs ilyen restrikció, alapbeállításként a 480p-s videókat ajánlja fel a platform, ám ha valaki HD-re szeretne váltani, minden további nélkül megteheti. Egyes internetszolgáltatók szerint – mint a brit BT telekommunikációs óriás – hiába dolgoznak sokan otthonról, így is van szabad kapacitás, a hálózat kezelt már a jelenleginél nagyobb hétköznapi forgalmat.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/13. számában jelent meg március 27-én
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/13. számban? Itt megnézheti!
