Meg kell tanulnunk együtt élni a fenyegetettséggel

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) által március elején pandémiának minősített koronavírus-járvány felbecsülhetetlen gazdasági és társadalmi károkat okoz, és komoly kihívás elé állítja a tudományt. Mivel az ember természetre gyakorolt hatásai miatt egyre nagyobb valószínűséggel fordulhatnak elő a jövőben hasonló járványok, felértékelődött az előrejelzés és a megelőzés szerepe. Ebben nyújthat segítséget a DAMA-protokoll, amelyről Garamszegi László Zsolt ökológust-evolúcióbiológust, az (egykori MTA) Ökológiai és Botanikai Intézet vezetőjét kérdeztük.

– Léteznek agresszív kórokozók, amelyek súlyosan megbetegítik az embert, ezeket azonban éppen e tulajdonságuk miatt könnyebb kordában tartani, hiszen a tünetek egyértelműek és azonnal felfedezhetők – mondja a kutató. – Az új koronavírust az teszi veszélyessé, hogy a hosszú lappangási időszak alatt is fertőz, és a fertőzöttek legnagyobb részénél tünetmentes, így szinte észrevétlenül terjed. Egyedi szinten lényegesen kevésbé veszélyes más vírusoknál, globális hatása azonban közegészségügyi és gazdasági szempontból egyaránt óriási.

Garamszegi hozzáteszi, nem elhanyagolható veszélyforrás az sem, hogy egyelőre fogalmunk sincs, a pozitív teszteken túl valójában hány megbetegedéssel van dolgunk. Ezért is nehéz az egyes országok helyzetét összehasonlítani.

Számos cikk foglalkozott az elmúlt hetekben az előrejelzés kérdésével, kiemelve, hogy a kutatók az Egyesült Államoktól Németországig, Japántól Ausztráliáig évekkel ezelőtt megjósolták az új koronavírus felbukkanását. Az ökológus szerint bár valóban többször jelezték a tudósok egy járvány kitörésének lehetőségét, a jóslatokban rejlő bizonytalanság miatt nem mindig remélhetünk azonnali cselekvést.

– Az előrejelzés és a megelőzés kapcsán a tudomány és a politika közti kommunikáció hatékonysága a siker kulcsa. Gondoljunk arra, hogy egy vaklárma óriási gazdasági károkat okozna, és ez a drasztikus intézkedéseket bevezető politikus pályafutásának végét jelentené. A politikusoknak számos különféle érdeket figyelembe kell venniük egy járvány hivatalos felvállalásához, ezért is születnek rendkívül különböző válaszok a járványra világszerte. Nem véletlen, hogy az Egészségügyi Világszervezet is vonakodott pandémiának minősíteni a járványt annak beláthatatlan politikai-gazdasági következményei miatt.

Most azonban, folytatja a kutató, hogy egyértelműen látszanak a gazdasági hatások, a hangsúlyok is eltolódnak. Ha ugyanis a vírus megállításának költségeit összevethetjük a proaktív, vagyis a megelőzésre koncentráló stratégia anyagi vonzataival, nem kérdés, melyiket választanák a döntéshozók. Utólag könnyű okosnak lenni, de a mostani eset eredményeként talán a tudományos élet a korábbinál nagyobb anyagi és felhatalmazásbeli támogatást kaphat a jövőben.

A járványok előrejelzésének hatékony módszere a DAMA-protokoll, amelyben a kutatók munkáját a politikai szereplők együttműködő döntései teszik hatékonnyá. – A betűszó utolsó betűje, az act, vagyis cselekvés a megvalósítás fontosságára utal, vagyis: elengedhetetlenek azon csatornák, amelyeken keresztül a kutatók üzenete a megfelelő súllyal eljut a döntéshozókhoz, akik a tudományos eredmények birtokában gyakorlati lépéseket tehetnek más – gazdasági, társadalmi – érdekek figyelembevételével. Az első három betű a tudomány feladata: document, assess, monitor, vagyis dokumentáció, kiértékelés és megfigyelés. Össze kell gyűjtenünk, és rendszereznünk a már rendelkezésre álló információkat, hogy analízisük segítségével képet alkothassunk a vírusok és más kórokozók, azok gazda- és vektorszervezeteik elterjedéséről és ökológiájáról. A tudományos értelemben figyelemre méltó esetek alapján fogalmazhatunk meg előrejelzéseket a potenciális járványokra vonatkozóan.

Az előrejelzés kényes, összetett kérdés, figyelmeztet Garamszegi. Nem lehet felvázolni egy olyan forgatókönyvet, amelyet a vírus pontról pontra követne, lehetőségekről és valószínűségekről beszélhetünk csupán. Vannak azonban egyértelmű rizikófaktorok, amelyekre figyelni tudunk. Ilyen például az egyes kórokozócsoportok gazdaváltási gyakorisága vagy patogenitása. Az új koronavírusokra például kölcsönösen jellemző, hogy más állatokról (például denevérekről) „ugrottak” át az emberre, és a tüneteket, valamint a betegség lefolyását tekintve is sok hasonlóság mutatkozik közöttük. Ugyanígy érdemes odafigyelni a világ egyes régióira, mert vannak olyan területek, ahol az új betegségek felbukkanásának nagyobb a valószínűsége.

Bár a WHO figyelmeztetett rá, hogy nem szerencsés a kiindulási hely alapján kínai vagy vuhani vírusnak elnevezni az új koronavírust, a kutató elárulja, tudományos szempontból komoly jelentősége van az ökológiának és a biogeográfiának.

– Mivel a Föld ökológiai szempontból sem homogén, bizonyos pontjai a kórokozók tekintetében kiemelt területnek számítanak, ahol az eltérő környezeti feltételek miatt nagyobb valószínűséggel jelenhetnek meg emberre veszélyes organizmusok. A trópusokon, melegebb és nedvesebb éghajlaton például lényegesen több parazitával találkozhatunk, mint a mérsékelt éghajlati övezetben. Ebben az időjárási szempontok mellett a változatosabb élővilág is közrejátszik. És erre rakódnak rá a társadalmi és kulturális sajátosságok, amelyek tovább fokozzák a kórokozók felbukkanásának lehetőségét. A népsűrűség, az urbanizáció és az élőhelyek pusztítása egyaránt lényeges faktor, hiszen ezek miatt szorulnak a vadon élő állatok a városok közelébe, így ember és az állatok közötti távolság csökken, ami segíti a gazdaváltást.

A járvány kitörésekor a kínai hatóságok eleinte megpróbálták titokban tartani az addig ismeretlen vírus megjelenését, miután azonban hivatalosan is elismerték a fertőzés tényét, egészen másként kezelték a helyzetet, mint a 2003-as SARS-járvány esetén.

– Kína rengeteget fejlődött tudományos téren az elmúlt másfél évtizedben. Ennek során a kínai tudomány bekerült a nemzetközi tudományos vérkeringésbe, és politikai hatás ide vagy oda, ennek köszönhető, hogy kutatási eredményeik rögtön elérhetővé váltak a világ számára, így a vírus genetikai kódját is minden kutató megismerhette, és erre alapozva indulhatott meg a vakcina fejlesztése. Mivel a járvány nem ismer országhatárokat, fontos, hogy a kutatási eredményekkel is mindenhol tisztában legyenek, a kutatók jól működő csatornái olajozottan működjenek.

A megelőzés kapcsán felmerül a természeti károkozás mérséklésének hatása is. Nagyobb eséllyel lennének elkerülhetők vajon a pusztító járványok, ha alapvetően megváltoztatnánk az életmódunkat: csökkentenénk a károsanyag-kibocsátást, korlátoznánk a turizmust, kevesebb erdőt pusztítanánk ki?

A vírusok nem mindent vagy semmit alapon működnek, az egyre fenyegetőbb járványok megjelenése egy évtizedek óta zajló folyamat részei – válaszolja az ökológus. – Egyre több kórokozó bukkan fel és követel egyre több emberéletet, a tendencia világos, a koronavírus nem változtat sokat a dolgon. Nem fogjuk tudni egyik napról a másikra megállítani a klímaváltozást, visszafordítani a népességnövekedést, az urbanizációt, mérsékelni az áruszállítást vagy a turizmust. Ez rendkívül komplex probléma, amely esetében jelenleg talán egy kis megtorpanást észrevehetünk, de amint lecseng a járvány, az élet visszaáll a megszokott rendszerbe. Nem vagyok túl optimista e tekintetben, hiszen a recesszió után az üres piacok hatalmas gazdasági növekedésnek adnak majd teret, nagyon gyorsan visszakapaszkodunk arra a szintre, ahol a járvány előtt álltunk.

Ma már tudjuk, 30–50 eurós jegyárakkal is lehet gazdaságosan működtetni légitársaságokat. A járvány miatt most talán néhány fapados cég csődbe megy, de hatalmas piaci űrt hagynak majd maguk után, amiért azonnal megindul a versengés, ha az élet visszatér a normális kerékvágásba.

– Legfeljebb az emberek egy kicsit jobban félnek majd, talán nem lesz annyi légitársaságra igény, és nem közlekedik majd annyi luxus óceánjáró sem – mondja a szakember. – De a gazdaságot az evolúcióhoz hasonlóan az azonnali nyereségek mozgatják: egy versengő piacon a gyors meggazdagodást hajtó stratégia kifizetődőbb, mint egy bizonytalan jövőre alapozó, hosszú távú befektetés, még akkor is, ha az utóbbi tizenöt–húsz év múlva sokkal nagyobb profitot ígér összességében.

Mindez azt is jelenti, hogy számítanunk kell újabb járványok felbukkanására, okozza azt eddig ismeretlen vírus vagy régről ismert fertőzés. – Nincs elfeledett vagy legyőzött kórokozó – hangsúlyozza Garamszegi. – A maláriáról például úgy beszélünk, mintha végérvényesen legyőztük volna, holott csupán csatát nyertünk ellene, kiszorítottuk Európából. De elképzelhető olyan forgatókönyv, hogy a betegség visszatér a kontinensre, a modern kor változó világa újrarendezheti az ökológiai feltételeket.

– Sokként érte a világot a koronavírus-járvány, amiből nyilvánvalóan magunkhoz fogunk térni, és felülkerekedünk a betegségen, a hétköznapi életünk azonban egészen biztosan megváltozik. Számos pozitív hatással is számolhatunk, a járvány elleni védekezés izgalmas hozadéka például a modern technológiák alkalmazása. Ilyen a társadalommal együttműködésben létrehozott monitorozó rendszer (az úgynevezett „citizen science”), amelyben többek közt a mobilapplikációk segítségével feltérképezhetjük egy fertőzött kapcsolati hálóját, és telefonon értesíthetjük a potenciális veszélynek kitett embereket. Ezek a technológiák megtaníthatnak együtt élni bennünket a fenyegetettséggel, különösen egy elhúzódó járvány esetén.

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/14. számában jelent meg április 3-án.

Hetilapunkat megvásárolhatja az üzletekben vagy digitálisan! És hogy mit talál még a 2020/14. számban? Itt megnézheti!