Már tízezer éve termesztenek növényt az Amazonas mentén. A mediterrán étrend jótékony hatással van az agyi funkciókra. Csökken a sokszínűség az európai erdőkben. A gázkitermelés durván megnyomta a metán légköri koncentrációját. E heti tudományos lapszemle.
A teljes cikkeket az adott sajtótermék nevére kattintva tudják olvasni eredeti nyelven!
Üledékvizsgálatok szerint az Amazonas délnyugati medencéjében az eddig bizonyítottnál nyolcezer évvel korábban, több mint tízezer éve kezdték el a növénytermesztést – derült ki egy friss tanulmányból. A Bolívia északi részén található Llanos de Moxos szavannán sok ezer erdősziget magasodik a táj felé, és az ezek közül feltérképezett 6643 darabból 82-nél elvégzett talajminta-elemzés azt mutatta a magas tápértékű gumós növényt, a maniókát már 10 350, a tököt 10 250 éve, míg a kukoricát 6850 termeszthette a helyi lakosság.
A kutatás eredményei – miként azt a tanulmány egyik vezető szerzője, Umberto Lombardo kiemelte – igazolják azt, amit a régészek, földrajztudósok és botanikusok már hosszú évek óta mondanak, hogy az Amazonas vidéke a korai háziasítás egyik központja lehetett, hiszen olyan növények, mint a manióka, tök, mogyoró és egyes csilipaprika fajok genetikai állománya nagyon közeli rokonságot mutat a térségben őshonos vad fajokkal.
Az amerikai kereskedelmi minisztérium alá tartozó Nemzeti Óceán- és Légkörkutatási Hivatal friss adatai szerint a mérések 1983-as megkezdése óta sosem volt ilyen magas a légköri metán mértéke, mint most. Arányszámban kifejezve: 0,000001875 százalék. Bár a metán, szemben a szén-dioxiddal, évszázadok helyett évtizedek alatt bomlik le, ám 80-szor erősebb üvegházhatást okozó gáz az előbbinél. A mérésekkor kiderült, a metánkoncentráció 2006-tól, a mélytengeri fúrások felfutása óta ugrott meg.
Kimutatták, a szennyezésért a mélytengeri fúróplatformok a leginkább felelősek. A járulékos veszteség – a kitermelt mennyiség mintegy 2,9 százaléka – ugyanis a légkörbe jut. Kifejezett veszélyforrásokat jelentenek az idősebb fúrótornyok – az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal, az EPA szerint a szennyezés 40 százalékáért a régi egységek felelősek, amelyek az összes platform kevesebb mint egy százalékát adják. A Nemzetközi Energiaügynökség, az IEA szerint bármiféle pluszköltség nélkül a kibocsátást 45 százalékkal lehetne csökkenteni. Ugyan a nagy cégek, mint a Chevron, az Exxon Mobil, a BP vagy a Shell megpróbálják visszaszorítani a kibocsátást, a kis cégeknél sok esetben erre nincsenek pluszforrások.
A mediterrán étrend – a sok zöldség, gyümölcs, teljes kiőrlésű gabona, hal és olívaolaj – jótékony hatással vannak a kognitív funkciókra, azaz az észlelésre, a figyelemre, az emlékezetre, a számolásra, a nyelvhasználatra vagy egyéb magasabb rendű gondolkodási feladatokra – derült ki az amerikai egészségügyi hivatal szemészeti intézetének két, 4-4000 fő bevonásával készült kutatásából. Mindkettőben az életkorhoz kötött szembetegségek alakulását figyelték 2, 4 és tízéves relációban, illetve különböző, a kognitív funkciókat mérő feladatokat végeztettek a résztvevőkkel.
Mivel a fényérzékelésben szerepet játszó retina állapotában nagy szerepe van a vitaminkoncentrációnak, ezért nem mindegy az étrend. A vizsgálat során azt találták, aki különösen sok halat és zöldséget evett, azoknál kevésbé romlottak ezek az agyi funkciók. Az eredmények szerint a mediterrán étrend hatása a kognitív funkciókra függetlenül attól, hogy valakiben megvan az Alzheimer-kór lehetőségét jelentősen növelő ApoE gén, avagy sem.
Az európai mérsékeltövi lombhullató erdők vegetációja egyre egységesebb képet mutat, azaz a ritkább fajok helyébe a sokkal elterjedtebbek lépnek, így csökken a sokszínűség – állapítja meg a német biodiverzitást kutató egyetemközi kutatóközpont átfogó vizsgálata. A felmérést 68, elsősorban erdőművelés alá nem vont, gyakorlatilag érintetlen helyszínen, mintegy 1162 faj megfigyelésével végezték.
A szakemberek szerint a biodiverzitás 4 százalékos csökkentést mutatott az elmúlt évtizedben. A kutatások egyébként azt mutatják, a változásokat főleg a talaj nitrogénszintjeinek változása okozzák, azaz a lokális populáció kárára a nitrogént kedvelő, elterjedtebb – olykor pedig egzotikus – fajok terjeszkednek, lépnek a helyükre. A kutatók arra is figyelmeztetnek, hogy ez a folyamat az erdőművelés alatt álló vegetáció esetében sokkal nagyobb mértékű lehet.
Az összeállítást készítette: Balogh Roland
A Tudomány rovatunk további cikkeiért kattintson ide! Ha a történelem érdekli, akkor Időgép rovatunkat érdemes figyelnie!
Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2020/16. számában jelent meg április 17-én
Hetilapunkat megvásárolhatja az újságárusoknál, valamint elektronikus formában a Digitalstandon! És hogy mit talál még a 2020/16. számban? Itt megnézheti!
