A koronavírus szabadtéri fertőzése elenyésző a beltéri fertőzésekhez képest egy friss kínai tanulmány szerint – írja Facebook-bejegyzésében Kemenesi Gábor Junior Prima díjas magyar biológus, víruskutató, a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Karának adjunktusa. – A szabad levegőn nem csupán a légmozgás csökkenti a fertőző dózis átadását, de a különféle környezeti hatások is a vírus „túlélése” ellen dolgozhatnak, például a hőmérséklet vagy az ultraibolya sugárzás.
A kutató posztjában arról is ír, hogy téves az az elmélet, amely szerint a maszk azért nem véd a fertőzéstől, mert a vírus kisebb, mint a maszk szűrőkapacitása. A vírus ugyanis nem önmagában lebeg a levegőben, hanem egyfajta folyadékcsepp-mikroközegben, a maszk pedig ezt szűri ki. Amennyiben ez a mikorközeg kiszárad, a vírust semmi sem védi a környezet szélsőséges hatásaitól – ezért is lehet rosszabb számára a szabadban.
Maga a tanulmány 318 esetben vizsgálja a fertőzési láncolatot, vagyis hogy egy fertőzött a saját kisközösségében miként adja tovább a betegséget okozó vírust. Az eredmény azt mutatta, hogy 79,9 százalékban otthoni közegben adták át a betegséget a fertőzöttek, 34 százalékban utazás közben (itt vegyük figyelembe, hogy vannak esetek amikor több helyről is indulhat a fertőzés), és mindössze egyetlen esetben tudták szabadtéri fertőzésre visszavezetni a betegséget.
A virológus hangsúlyozza, ez a kutatás felhívja a figyelmet a zárt terek kiemelt jelentőségére a fertőzés átadásában, illetve a maszkviselés fontosságára ezeken a helyeken. További érdekessége a tanulmánynak, hogy a vizsgált fertőzési láncolatok közül 53,8 százalékban három személy vált érintetté, 26,4 százalékban négy és csupán 1,6 százalékban 10 vagy annál több.