Az Akadémia élére választott agykutató beszélt az intézmény és a politika kapcsolatáról, illetve arról is, mi a terve a kormány által tavaly elvett kutatóhálózattal.
Freund Tamás világhírű agykutatót választotta az MTA új elnökévé az akadémiai közgyűlése. A kedd estig tartó online szavazáson az 555 szavazati jogú közgyűlési tag közül 429 fő vett részt. Freund Tamás 251 igen szavazatot kapott (58,51%), Pléh Csaba 169-et (39,39%). A főtitkári posztot Kollár László Péter építőmérnök, a főtitkárhelyettesit pedig Erdei Anna immunológus tölti majd be a következő hároméves ciklusban. A társadalomtudományi alelnök Lamm Vanda, a természettudományi alelnök Hudecz Ferenc lesz.
A frissen megválasztott intézményvezető szerdán online sajtótájékoztatón vázolta elképzeléseit. Freund Tamás elsőként elődjének, Lovász Lászlónak köszönte meg munkáját, aki – mint mondta – óriási áldozatok árán is védte az Akadémiát az elmúlt években. Az új elnök az őt ért kritikákra válaszolva elmondta, minden tudományterületen tiszteli a kiválóságot, politikai hovatartozástól függetlenül, a gyengéket azonban továbbra is kritizálni fogja. A sokféleség a fejlődés motorja és az ellenállás záloga, és attól, hogy valaki másképpen látja a világot, még nem lesz rossz tudós – hangsúlyozta.
Freund szerint az MTA nemzeti kincs, a tudomány és a politika együttműködése pedig nemzeti érdek, így a tudomány és a politika világának megalkuvásmentes kapcsolata az ország fejlődésének alapvető feltétele. Hozzátette tudomány és a politika egymást tisztelő kapcsolatának ki kell terjednie az ország meghatározó gazdasági tényezőire is.
Az elnök legfontosabb feladatának azt tartja, hogy megszólítsa az MTA 18 ezres köztestületi tagságát, a „kutatóhálózatát elvesztett, megújuló akadémiának” küldetését ugyanis e közösség aktív részvétele nélkül nem lehet hitelesen betölteni. A nemzetközi szerepvállalás kapcsán pedig Freund azon fog dolgozni, hogy tovább mélyítse a magyar tudomány nemzetközi integrációját.
Újságírói kérdésre Freund Tamás elmondta, soha nem vesztette el a reményt, hogy az MTA közelmúltban kiszervezett kutatóhálózata visszakerüljön az akadémia égisze alá. Korábban azon dolgozott, hogy a kiszervezésre ne kerüljön sor, majd pedig az újonnan felállt Eötvös Loránd Kutatási Hálózat irányítótestületének tagjaként azon, hogy a kutatóintézetek működése minél zavartalanabbul folytatódhasson. Hozzátette, bár a kormány jelentősen megemelte a kutatóhálózat költségvetését, a különválasztott működésnek továbbra sincs értelme és sok lezáratlan jogi vitát is megoldana, ha a kutatóhálózat visszakerülne az akadémiához. Célja az MTA elnökeként ezért a kutatóhálózat visszatérése lesz, mielőtt azonban ezt kezdeményezné, működőképes kapcsolatot és kölcsönös bizalmat szeretne kiépíteni a kormánnyal.
Korábban 66 tudós tiltakozott nyíltan Freund Tamás egy közelmúltbeli, a társadalomtudósokat kritizáló kijelentése ellen. Az új elnök ezzel kapcsolatban kifejtette, az interjúból kiragadott és kifogásolt részletben a gyenge tudósokról beszélt, amit azonban „a kiválóak vették magukra”. Hozzátette, ő mindig a sokféleség, a sokszínűség mellett szállt síkra, a világnézeti sokféleség ugyanis motorja a társadalmi fejlődésnek.
A kormánnyal kiépítendő kapcsolatokra vonatkozó kérdésre válaszolva Freund Tamás méltatta a Belügyminisztériumban és az Emberi Erőforrások Minisztériumában működő tudományos tanácsokat, és felvetette, hogy ezek mintájára minden tárcánál létrejöhetne egy olyan szervezet, amelynek feladata a tudománnyal való kapcsolattartás lenne. Az új elnök céljának nevezte a kétirányú kommunikációt: ne csak a kormány adjon megbízásokat a tudománynak, hanem legyen nyitott a tudomány jelzéseire.
Freund személye megosztotta a tudóstársadalmat, nem utolsósorban azért, mert a neurobiológusról tudható, hogy korábban jó kapcsolatot ápolt a kormány legfelső köreivel, köztük Orbán Viktor miniszterelnökkel is.
Tavaly a Qubit írta meg, hogy Freund 2018 decemberében Orbán Viktor miniszterelnöknek írt levelét, amelyben az agykutató nemcsak Palkovics László innovációs miniszterről állította, hogy nem ért a tudományfinanszírozáshoz, hanem arról is írt, hogy szeretne megszabadulni „a kormányt folyamatosan kritizáló, gyengén teljesítő társadalomtudományi kutatócsoportok, intézetek munkatársaitól” is, akik szerinte „mételyezik a közéletet és a fiatalságot”. Később finomította szavait, hangsúlyozva, hogy mennyire elszomorítja a mai közhangulat és a társadalom megosztottsága, és elnézést kért „a magukat érintettnek érző társadalomtudós kollégáktól”
A korábban hivatkozott interjúban az akkori elnökjelölt úgy fogalmazott a Mandinernek, hogy „azok a társadalomtudósok, akik nemcsak híján vannak a külföldi állásajánlatoknak, de a teljesítményük tényleges nemzetközi mércével mérve elégtelen, pusztán a kormánykritika álarca mögé bújva tudnak érvényesülni. Nem ritka, hogy egy-egy gyengén teljesítő társadalomtudós publikációját neves nemzetközi folyóiratok szakmai okokból nem fogadnák be, némi kormánykritikába csomagolva viszont tárt karokkal várják.”
