Az utóbbi évek járványai (a sertés- és a madáinfluenza vagy a covid) bevésték a legtöbbünk tudatába, hogy a legtöbb vírus állatokról ugrik át az emberre (e betegségeket zoonózisoknak nevezik). A kórokozó talán évezredekig élt korábban az eredeti gazdafajban, messze az embertől. De amikor meggondolatlan kapzsiságunktól hajtva elfoglaljuk a természet utolsó maradványait is, olyan szoros közelségbe kerülünk az állatokhoz, hogy ha a bennük tenyésző vírusoknak a leghalványabb esélyük is van betegséget okozni az emberben, akkor ezt a lehetőséget ki fogják használni. Az azonban már kevésbé ismert (illetve keveseket érdekel vagy zavar), hogy e folyamat fordított irányban is lejátszódik: sok állat betegszik meg az emberi vírusoktól, amelyek ugyanolyan halálosak lehetnek az ő számukra, mint amennyire a mi immunrendszerünk sem mindig tud mit kezdeni az állati vírusokkal. Ráadásul egy új kutatás szerint ez az „antroponózis” (vagyis a reverz zoonózis) sokkal gyakoribb, mint az állatokból kiindult fertőzés.
64 százaléka a vírusok emberek és állatok közötti átugrásainak az előbbiből indul az utóbbi irányába – állapította meg a University College London genetikusainak tanulmánya. Az eredményre rengeteg vírusgenom elemzése révén jutottak.
12 millió vírusgenom hozzáférhető abban az adatbázisban, ahonnan a kutatók a kórokozók génszekvenciáit gyűjtötték. De ezek többsége hiányos, vagy nem jegyezték fel, hogy pontosan milyen gazdafajból izolálták.
58 657 jó minőségű vírusgenomra szűkítették hát le az elemzett mintát, majd felrajzolták a bekerült vírusok leszármazási családfáját. Ebből kiderült, hogy mely vírusok rokonai egymásnak, és mikor, illetve hányszor váltottak gazdaszervezetet e kórokozók.
12 676 különálló vírusleszármazási vonalat sikerült azonosítani, amelyek
2904-szer ugrottak át az evolúció során egyik állatfajról a másikra.
599 átugrásban volt érintett az ember, hol kiindulópontként, hol célpontként.
383 esetben az emberi kórokozók fertőztek egy másik állatfajt. Ez talán meglepő lehet, de gondoljunk bele, hogy a fajunk hatalmas egyedszámmal bír, és a Föld szinte minden táján jelen vagyunk. Ironikus módon leggyakrabban éppen az állatoktól kapott vírusokat (a covid, a MERS vagy az influenza vírusát) adjuk át más fajoknak.
Ez a cikk eredetileg a Magyar Hang 2024/15. számában jelent meg április 12-én.
