HIRDETÉS
Kezdőlap Kultúra Könyvesház Miért nyomta ...

Miért nyomta Newton egy éles tárggyal a szemét?

Támogassa a Magyar Hangot!

Legyen Ön is előfizetőnk, rendelje házhoz a Magyar Hangot! Ha más módon támogatná a lapot ebben a nehéz helyzetben, azt is megteheti (PayPal és bankkártya is)! Köszönjük!

HIRDETÉS

Vannak, akik azzal érvelnek a tudomány ellen, hogy az is tévedhet – és ilyenkor hosszú felsorolás következik, miben is tévedtek nagyjaink. Csakhogy az ekképpen okoskodók éppen azt felejtik el, hogy a tudomány éppen annak köszönheti több évezredes, töretlen sikerét, hogy fenntartja magának a tévedés jogát. Nem ragaszkodik minden áron dogmákhoz, ehelyett ha hibát talál egy elméletben, szüntelenül kísérletezik, megfigyel és kalkulál, hogy korábbi tévedését kijavítsa.

Így ha a tudomány történetén végigtekintünk, hosszú, keserves utat látunk, amely korántsem egyenes, inkább éles kanyarokkal van teli, amelyen tudós elméink kalandoznak. Ezt az izgalmas útkeresést mutatja be Leonard Mlodinow nemrég megjelent, Az emberi gondolkodás rövid története című művében, melyben a szerző számos példán keresztül mutatja meg a tudomány különleges természetét.

Csak egy példa: a XIX. század végén a fizikusok többé-kevésbé lezártnak tekintették a tudományterületüket, ezért az egyetemi hallgatókat lebeszélték a fizikáról, mondván, ott már úgysincs semmi izgalmas felfedezni való. Azonban mindig akadnak különcök. Ilyen volt Max Planck, a fizikushallgatók egyike, aki nem fogadta meg a semmittevésre buzdító parancsot a fizika tanszék vezetőjétől. Ebben az időben még csak maroknyi tudós fogadta el az atomok létezését, mások viszont egyszerűen a fantázia szüleményének tekintették. Ez utóbbiak közé tartozott az ifjú Planck is, aki egykor még azt írta doktori dolgozatában, hogy „az atomelmélet eddigi jelentős sikerei ellenére végül majd le kell mondanunk erről a hipotézisről a folytonos anyag feltételezése javára”. Végül aztán Plancknak nem az atomelméletet kellett feladnia, hanem az ellenkezését azzal szemben: munkásságának eredménye végül nem az atomelmélet ellen, hanem az amellett szóló bizonyíték lett. Erre persze Planck csak később jött rá, azonban a kísérletek megerősítették, hogy az elmélet helyes. Ma már az elektromos eszközeinkről is tudjuk, hogy a működésük visszavezethető a kvantummechanikára.

Mlodinow könyvét csak izgalmasabbá teszi, hogy a kőszerszámoktól a kozmosz megismeréséig tartó tudományos gondolkodást befolyásoló kulturális környezetet is bemutatja, akárcsak a neves filozófusok, természettudósok és gondolkodók színes személyiségét. Galileit, aki jobban kedvelte a festészetet és a költészetet az orvostudománynál, ezért kimaradt az egyetemről, Isaak Newtont, aki egy hegyes szerszámmal nyomta a saját szemét, hogy jobban megértse a fény és a színek változásait, vagy éppen Antoine Lavoisier-t, aki két hétig csak tejet ivott, hogy megvizsgálja annak szervezetre gyakorolt hatását. Közös bennük, hogy makacsul keresték a választ a kérdésekre, melyekre végül olyan válaszokat tudtak adni – amelyek működnek.
A könyv így nemcsak a természettudományok kedvelőinek szól, hanem mindazoknak, akiket érdekel az alkotó gondolkodás és a világ megismeréséért folytatott szakadatlan küzdelem, amelynek révén eljutottunk napjaink technikai civilizációjáig.

Leonard Mlodinow: Az emberi gondolkodás története. Ford.: dr. Both Előd. Akkord Kiadó, 2018. 4990 forint

Ennek a cikknek a nyomtatott változata a Magyar Hang 2019/38. számában jelent meg, 2019. szeptember 20-án.

HIRDETÉS

Tudjuk, hogy mindenki kér...

…tudjuk, hogy mindenki panaszkodik. Mi legalább utóbbitól megkíméljük Önöket, inkább dolgozunk. Keményen. A túlélésért. Ha tudja, segítse, támogassa munkánkat, hogy hétről hétre fontos történeteket, értékes olvasmányokat tárhassunk Önök elé.

Hozzászólna? Várjuk Facebook-oldalunkon:
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Ezek is érdekelhetik még

Legolvasottabb a Magyar Hangon

HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kövessen minket a közösségi oldalainkon!

40,582lájkolóTetszik
3,766követőKövetés
19,800feliratkozóFeliratkozás

Friss lapszámunk

„Más embernek ez a mócsing a torkán akadna” – Magyar Hang-ajánló

Interjú Váncsa Istvánnal, Hegedűs D. Gézával és Kemenesi Gáborral. Riport a Fertő tóról, ahol betonozni tervez a NER. Keresse a friss Magyar Hangot!
HIRDETÉS
HIRDETÉS
HIRDETÉS

Kiemelt cikkek

Visszavonta a fellebbezést Kaleta Gábor

Így jogerőssé vált az egykori diplomatára a pedofil felvételek tárolása miatt kiszabott felfüggesztett börtönbüntetés.