Pomogáts Béla emlékére (1934-2023)

A macskák maradtak meg leginkább, na és a rengeteg könyv. Még 2019 végén interjúztam Pomogáts Bélával, lakásukban pedig bőséggel akadt egyikből, másikból is. A nagy múltú irodalomtörténész még egy Macskakalendáriumot is kiadott 1992-ben, benne olyanok egymás mellé terelésével, mint T. S. Eliot és Arany János, Baudelaire és Heltai Jenő. Magabiztosan nyúlt francia romantikusokhoz, magyar népiekhez és posztmodernekhez egyaránt. Betéve ismerte sok század irodalmát, így nagyon távolinak tűnő szerzőket is könnyedén vetett össze.

A hatvanas évek végétől szinte haláláig dolgozott, ennek pedig meg is látszik az eredménye. Már több tucatnyi kötetet számláló bibliográfiáján végigtekinteni is szédítő. Kuncz Aladárról szóló monográfiával köszönt be, majd könyvet írt többek között Radnóti Miklósról és Déry Tiborról, Jékely Zoltánról és Faludy Györgyről. A legtöbbet pedig feltehetőleg az erdélyi magyar irodalomról. A hetvenes-nyolcvanas években ez nagyon nem volt magától értetődő. Meg is kellett harcolnia azért, hogy a határon túli magyar szerzőkről szólhasson. Pomogáts pedig nem hagyta annyiban a dolgot.

• Mi minden mutatta Pomogáts párbeszédkészségét?
• Hogyan köszöntötte egy alkalommal Aczél György?
• Milyennek élte meg a Kádár-rendszert?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap május 5-én megjelent, 2023/18. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!