Pekingi kapcsolat: ők jól jártak, mi kevésbé

Egyöntetű a vélemény a vezető közgazdászok körében, hogy vége Kína szárnyalásának, a korábbi 10–20 százalék közötti növekedés már a múlté. Manapság a gazdaság 5 százalékos bővülése is csoda lenne. Akadnak olyan elemzők is, akik szerint ennél is rosszabb a helyzet. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakemberei egyenesen arra számítanak, hogy 2028-ban már csak 3,5 százalékos lesz a kínai gazdaság bővülése. Így ma már szó sincs arról, hogy a Távol-Kelet vezető hatalma még ebben az évtizedben maga mögött hagyja az Egyesült Államokat. A legfrissebb elemzések szerint erre legkorábban a harmincas évek második felében kerülhet sor, de az is lehet, hogy soha.

Nem is lehet ezen csodálkozni az elmúlt egy-két év fejleményeinek fényében. A kínai gazdaság egyik húzóágazata, az építőipar ugyanis komoly gondokkal küszködik. Ennek eklatáns példája az Evergrande ingatlanpiaci óriás kálváriája. A 2021-ben fizetésképtelenné vált vállalat 300 milliárd dollár adósságot halmozott fel, és ha január 29-éig nem találja meg a válságból kivezető utat, felszámolják. Az építőipar egyébként is túlsúlyos a kínai gazdaságban, hiszen a fejlett országokban jellemző 10 százalék alatti értékkel szemben az ágazat korábbi egyharmados aránya jelentősen csökkent ugyan, de jelenleg is 20 százalék körüli. Ez az arány a feltörekvő országok gazdaságára jellemző.

• Milyen gondokkal küszködik a kínai gazdaság?
• Fellendítette-e a Kínába irányuló magyar exportot, hogy csatlakoztunk a 16+1 kezdeményezéshez?
• Hogyan korlátozza az Európai Unió az államilag feltőkésített kínai cégek térnyerését a közösségben?

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap január 25-ig kapható 2024/3. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!