A bevándorláspárti kormány

Nyolc éve lényegében folyamatos a migránsellenes kormányzati kampány és kommunikáció, ez alapján azt hihetnénk, hogy a gyakorlati életben is mereven elzárkózik Magyarország a külföldiek bejövetelétől. Hol arról hallhattunk, hogy a kormánynak pusztán az illegális bevándorlással van baja, hol meg arról – a miniszterelnök többször megerősítette –, hogy a bevándorlás en bloc rossz, és az ország mostani vezetése nem kívánja követni a nyugati országokat azon a hibás úton, amelyre ők már ráléptek. Mivel a migrációs hullám évekkel ezelőtt elsősorban az arab országokból – különösen Szíriából – érkezett, így az is megállapítható, hogy a mostani hatalomnak elsősorban a muszlim vallású külföldiek beáramlásával van igazán gondja, mert – éppen a nyugati tapasztalatokra hivatkozva – nem hisz a társadalomba való sikeres beillesztésükben. A politikusok nyilvánosan nem mondták ki, hogy „arabok kíméljenek!”, de az őket támogató véleményvezérek már nem finomkodtak.

A hivatásos kormánypolitikusok helyett tehát a kormányközeli tévé- és rádiócsatornák híradói és megmondóemberei mondják ki, hogy a nagyon más vallású és kulturális hátterű muszlim tömegek összekeverése az európai lakossággal nagy hiba, de bezzeg Magyarország elkerülte ezt a sorsot. A propaganda hatott: közvélemény-kutatások sora mutatta ki, hogy az itteni lakosság jelentős része nem szeretné, hogy ha külföldi bevándorló, főleg arab lenne a szomszédja. Mi békén hagyunk másokat, minket is hagyjanak békén mások, kacsintott össze népével az ország vezetése, eddig sikeresen. Igen, eddig, merthogy a kormány és az aktív választók többségének a bevándorlást elutasító összhangja megbillenni látszik, hiszen egyre több és több ázsiai munkavállaló tűnik fel immáron vidéken is. Akkor most hogy van ez?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap 2023/41. számában találja. Vegye meg október 19-ig kapható nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!