A hosszú kormányülések

A hosszú kormányülések

Orbán Viktor miniszterelnök (j5) a kétnapos kormányülés első napján a sopronbánfalvi kolostorban 2023. július 13-án. Az asztalnál jobbról Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Nagy István agrárminiszter, Szalay-Bobrovniczky Kristóf honvédelmi miniszter, Bordás Gábor, a Miniszterelnöki Kormányiroda közigazgatási államtitkára, balról Orbán Balázs, a kormányfő politikai igazgatója, Pintér Sándor belügyminiszter, Lázár János építési és közlekedési miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter (j-b). Szemben középen Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár (b) és Nagy János, a Miniszterelnöki Kabinetiroda államtitkára. Balról Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Csák János kulturális és innovációs miniszter és Rogán Antal, a kormányfő kabinetfőnöke (j-b) (Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán)

Figyelemre méltó már önmagában is, hogy ismételten sokórás, ezúttal csaknem három napos kormányülést tartott az ötödik Orbán-kormány. Mintha egy fejlett politikai rendszerben lennénk, amelyben a politikai és érdekviszonyok meglehetősen tagoltak, többpárti koalíciós kormányzás folyik, és a kormány fejének hosszas, kimerítő tárgyalásokon kell győzködnie a minisztereit. Mintha… de elég elolvasni a kormány működését szabályozó kormányhatározatot, amelyből kiderül, valami másról van szó. A kormányülésen szavazni például nem kötelező, mert Orbán Viktor kormányfő jogosult kimondani a végső szót: „A Kormány ülésén jelen lévők az előterjesztésről, illetve az egyéb döntést igénylő kérdésről tanácskozást folytatnak, amelyet követően a miniszterelnök összefoglalja a tanácskozás során elhangzottakat, és kimondja a Kormány döntését”, fogalmaz a kormányhatározat.

Ez a jogi norma azt is az olvasó tudtára adja, hogy a miniszterelnök – igaz, csak „kivételesen indokolt esetben” – kormányülés nélkül is döntést hozhat többek között feladatok kijelölése, nemzetközi tárgyalások lebonyolítása és megállapodások aláírása, jóváhagyása, látogatások szervezése, egyes kinevezések és felmentések ügyében. Kormányülésen szavazni egyébként is csak az Antall-kormány idején volt szokás (az sem most volt), ám ez a gyakorlat már a Horn-kormány idején kikopott a divatból. Mind a korábbi liberális demokrácia, mind pedig a NER alkotmányjogi rendszere a miniszterelnököt amúgy is kiemelt helyzetbe hozza, ami azt jelenti, hogy a miniszterek megbízatása a kormányfő akaratától függ. Mindez, valamint a miniszterelnök utasítási joga is bizonyítja, hogy erősen hierarchikus viszonyt kell elképzelni a kormányfő és a többi kormánytag közötti viszonylatban.

• Mi végre akkor a hosszas kormányülésezgetés?
• Diszfunkciós működésre is utalhat ez?
• A válság láztünetei is a hosszú kormányülések?

A teljes cikket a
Magyar Hang hetilap július 21-én megjelent, 2023/29. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!

Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!

Előfizetek
Már előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!