A szabadság vagy a függetlenség ünnepe?

Harminc éve vonult ki az utolsó szovjet katona Magyarországról (az eredeti tervek szerint ez 1991. június 30-án történt volna meg, ám végül június 19-e lett belőle). Az Antall-kormány külügyminiszterét arra kértük, elevenítse fel emlékeit a történelmi eseménnyel kapcsolatban.

Az állam minden külső korlátozástól mentes hatalmát, cselekvési képességét nevezzük szuverenitásnak. Rokonfogalma, szinonimájának is tekinthető a függetlenség. A szabadság jóval tágabb fogalom, alapja az egyes emberek minden fizikai, politikai és szellemi korlátozástól mentes élete, döntési képessége. Hiányát örök érvényűen József Attila fogalmazta meg:

Számon tarthatják,
mit telefonoztam
s mikor, miért, kinek.
Aktákba irják, miről álmodoztam
s azt is, ki érti meg.
És nem sejthetem, mikor lesz elég ok
előkotorni azt a kartotékot,
mely jogom sérti meg.

Egy nemzet, ország függetlensége nem azonos a szabadságával. Lehet egy ország névlegesen, nemzetközi jogilag független és szuverén, mégsem szabad. Ezt a második világháború után fél Európa alaposan megtapasztalta.

A rendszerváltozás folyamatának egyik meghatározó eseménye volt, hogy 1990. március 10-én a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Magyar Köztársaság (Németh Miklós vezette) kormánya Moszkvában aláírt egyezménye alapján, a megállapodott 1991. június 30-ai határidő előtt, június 19-én, az utolsó szovjet katona is elhagyta Magyarországot. A szabad választások nyomán megalakult Antall-kormány akkori döntését törvénnyé emelve az Országgyűlés 2001. május 8-án elfogadta a szabadságunk visszaszerzésének jelentőségéről és a magyar szabadság napjáról szóló koalíciós előterjesztést, amely június 19-ét nemzeti emléknappá, június utolsó szombatját pedig – amely az idén június 26-ára esett – a magyar szabadság napjává nyilvánította. Hogyan jutottunk el oda, hogy Silov tábornok egy szép nyári délutánon a záhonyi Tisza-hídon át visszatért saját hazájába, ezzel megvalósítva azt, amit 35 évvel korábban, 1956. október 23-án az óriási tömegben én is követeltem?

Erről is olvashat a cikkben:
• Mit érzett Antall József a szovjet csapatok távozásakor?
• Mitől óvott az akkori miniszterelnök?
• Mit üzen Jeszenszky Géza a jövőre nézve?

A teljes cikket a Magyar Hang július 2-án megjelent 2021/27. számában, az Időgép-mellékletben találja (tartalomjegyzék itt). Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!