Az igazgató

Amikor egy reggel Grósz Sándor, a teljesen jellegtelen csótány nyugtalan álmából felébredt, egy pályázatkezelő cég vezetőjévé változva találta magát ágyában. Végtagjainak száma lecsökkent hatról négyre, erős rágói helyett fehérített fogsora lett, fedőszárnyai helyén pedig sötétkék öltönyt talált magán. A nyakkendője szorította, az inge alatt pedig még sosem tapasztalt nedves, viszkető érzés kínozta.

Valami mély, belső ösztöntől vezérelve kilépett a lakásból, beült a kocsijába, és elhajtott egy irodaépületig, melynek harmadik emeletén kiszállt a liftből. A recepciós eseménytelen arccal üdvözölte, és egy borítékot tett elé, szerződésekkel. Bár nem értette, honnan tudja, hogy melyik az ő irodája, mégis beült a megfelelő tárgyalóasztal mögé, egy kényelmes fotelbe. A szerződéseken színes jelölőcetlik mutatták, hogy hol kell aláírnia a nevét. Grósz Sándor – bogár lévén, ami egy kezdetleges központi idegrendszerrel rendelkező élőlény – nem tudta, hogy ki ő és mi a neve, ezért csendben ült, és nézett maga elé. Irodája nyitott ajtaján belépett egy keskeny vállú, szőke, fekete karikás szemű férfi.