Jair Bolsonaro elveszítette a brazil elnökválasztást a korábbi elnök Luiz Inácio Lula da Silvával szemben, aki egy Bolsonaro-szövetséges bíró ellentmondásos ítélete folytán időközben még a börtönt is megjárta. Valószínűleg a civilizált világ vezetői egy emberként szurkoltak ezért a kimenetelért, a kiszámíthatatlan Bolsonaro csak a populista diktátorok körében volt népszerű. Sokan sokféle sérelem miatt utálhatják jogosan Bolsonarót, a nőktől az őslakosokig, de talán senkinek sem okozott nagyobb boldogságot a bukása, mint a tudósoknak. Bolsonaro a bizonyítékokon alapuló tudomány minden ágának ellensége volt, aminek nemcsak a kiugróan sok brazil covidáldozat, de az ökológiai károk miatt az egész emberiség issza meg a levét.
A Nature a világ legfontosabb tudományos folyóirata, minden kutató álma, hogy a lap egyszer közölje valamelyik cikkét, ami azonban csak nagyon keveseknek adatik meg. A Nature azért képes 1869 óta meghatározó tényező lenni a nemzetközi tudományos kommunikációban, mert féltőn óvja függetlenségét, és a szerkesztők véleményét messze távol tartja a lap hasábjaitól. De ez a Nature október 25-én, néhány nappal a brazíliai elnökválasztás előtt a következő szerkesztőségi vezércikket jelentette meg: „Csak egy választás van a brazil választáson – az ország és a világ számára egyaránt. Jair Bolsonaro második terminusa egyszerre veszélyeztetné a tudományt, a demokráciát és a környezetet.”
• Mivel érdemelte ki Bolsonaro a tudomány ellensége hírnevet?
• Milyen területeken okozta a legnagyobb kárt?
• Hogyan viszonyult a covidhoz?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
