(Du)bajban vagyunk

Ha lesz még utókorunk, amely értelmes gondolatokra képes (én ebben egyre kevésbé reménykedem), archeológusaiknak okoz majd némi fejtörést, hogy rájöjjenek, a keresztény időszámítás harmadik évezredének kezdetén miért szaporodtak el bolygónkon gomba módra a felhőkarcolók.

Nem érhetik be a kézenfekvő magyarázattal, mely szerint az emberiség túlnépesedése és a megélhetés eszközeitől megfosztott agrárnépesség beözönlése tette szükségessé a hirtelen megnövekedett nagyvárosok terjeszkedését felfelé (is). A leletek ugyanis arról tanúskodnak majd, hogy az eget ostromló százemeletesek olyan országokban is megjelentek annak idején, ahol a népsűrűség nem volt túl magas (például az Arab-öböl mentén), és olyan városokban is, amelyek lakóinak száma nemhogy nőtt volna, de éppenséggel csökkent (mint Budapesten). A közelebbi vizsgálatok azt is kideríthetik, hogy ez az aránytalanul költséges épülettípus semmi esetre sem szolgálta a nagyvárosokban kialakuló lakásínség enyhítését, mert leginkább irodák, különféle szolgáltatások céljára használták őket. Felhasználóikat pedig nem a takarékos, hanem éppen ellenkezőleg, a hivalkodóan pazarló térhasználat jellemezte. Ami végképp kizárja majd az észszerű magyarázat lehetőségét, amely a hely szűkösségére hivatkozik, ahogyan azt a falak közé szorított középkori városok magas épületeinek esetében megfigyelhették. Ebből pedig egyenesen adódik számukra a következtetés, hogy a mérnöki tudományára büszke kor kényelmetlen, veszélyes házszörnyetegei, melyeket a legegyszerűbb emberi igények kielégítésére is csak bonyolult és költséges műszaki megoldások tettek alkalmassá, elsősorban lakóik és építőik hatalmának fitogtatására szolgáltak és/vagy vallásos funkciót töltöttek be. E kettő természetesen nem zárja ki egymást, erre a harmincadik századi kutatók a Húsvét-szigeti szobroktól a gótikus katedrálisokig rengeteg példát találnak majd az emberiség történetében.

• Mi a baj a felhőkarcolókkal?
• Minek kellene vetélkedni az önkormányzati választáson?
• Tisztára, mintha Dubajban lennénk.

A teljes cikket elolvashatja Plusz előfizetésünkkel, vagy a Magyar Hang hetilap január 25-ig kapható 2024/3. számában. Országjáró riportok, interjúk, elemzések, véleménycikkek, reklámmentes olvasás – ezeket kínálja a Magyar Hang Plusz!