Mi járhat azok fejében, akik egy Oroszország által dominált világban képzelik el maguk és utódaik jövőjét?

El nem tudom képzelni, mi járhat azok fejében, akik egy Oroszország által dominált világban képzelik el maguk és utódaik jövőjét. Mi lehet a vonzó egy autokrata, egyszemélyi vezetésű, szabadságjogokat korlátozó, korrupt, militarista államban, ahol a központi narratívától eltérő véleményeket hangoztatók vagy a hatalomnak bármi miatt nem tetszők bármikor lezuhanhatnak egy szédítő magasságban lévő huzatos erkélyről… Mi lehet a jó a szabad gondolkodás korlátozásában, az innováció, az újítás tagadásában, az állandó ellenségkeresésben, a dicsőnek hazudott múlton való merengésben. Mi lehet a csábító a világtól való elzárkózásban, a fejlődés semmibe vételében. Mit szerethet a magyar ember az állandó befeszült, kisebbségi érzéssel küzdő hadi mentalitásban?

Nem értem azt sem, ha gyűlöljük Amerikát, pocskondiázzuk egykor nálunk szolgált diplomatáit, hogy ezzel igazoljuk függetlenségünket, szilárd kiállásunkat a semlegesség mellett, miért udvarolunk a többi nagyhatalomnak, miért simogatjuk hófehér selyemkesztyűben Putyin vagy Hszi Csinping portréját? Ez így nagyon gáz, ebből nem, hogy semlegesség nem lesz, éppenséggel célpontokká válunk mások számára. Lengyel barátainkat már elveszítettük, kétség sem férhet hozzá, kit választanának szövetségesüknek egy jövőbeli világrendben: az oroszoknak hősiesen ellenálló Ukrajnát, vagy egy Oroszországgal sunyi módon anyagi és eszmei síkon bizniszelő Magyarországot. Kár ezért az évszázados barátságért, Károly Róbert biztosan adna most egy nyaklevest Orbánnak!

• Vonzó a 15 év börtön bizonyos szavak kimondásáért?
• Ha lesz háború, mi szívjuk meg (Te és én), és nem a megtollasodott NER.

A teljes cikket a Magyar Hang március 10-én megjelent, 2023/10. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!