Nem festenek kedvező képet Orbán Viktor magyar miniszterelnök gazdaságpolitikájáról az ország mutatói – állapította meg minapi véleménycikkében a Neue Zürcher Zeitung, amely szerint Magyarország gazdasági válságot él át. Daniel Imwinkelried publicisztikája szerint a kormányfő ugyanazokat a hibákat véti, mint más autokraták: a kegyelteket favorizáló gazdaságpolitikát folytat. Ennek következményeit a magyarországi svájci építőipari befektetők is magukon érzik.
Imwinkelried a 26 százalékos éves magyar inflációs adatot emelte ki, amely a legmagasabb Európában. Ez sok háztartást kényszerített a fogyasztás mérséklésére, erről a kiskereskedelmi forgalom adatai árulkodnak, amely 4,5 százalékkal esett vissza. Ennek nem valamilyen természeti katasztrófa az oka, hanem Orbán Viktor elhibázott gazdaságpolitikájának az eredménye. Ezt azért tartja figyelemre méltónak, mert arra világít rá: a magyar kormányfő úgy tesz, mintha konzervatív gazdaságpolitikát folytatna, de valójában zsákutcába vezeti az országot. Ennek alátámasztására emlékeztetett: egyelőre nem dőlt el, hogy hozzájut-e Magyarország az egyelőre zárolt uniós forrásokhoz, hiszen Brüsszelnek kétségei vannak afelől, hogy a kormány tényleg arra használja-e fel a pénzeket, amire szánják.
A tekintélyes svájci lap szerzője hivatkozott Daron Acemoglu és James Robinson 2012-ben megjelent Why Nations Fail (Miért buknak el nemzetek) című kötetére, amelyben a közgazdászok a sikeres nemzetgazdaságok alapjait elemezték. Ebben különösen fontos szerepet tulajdonítanak a tulajdon védelmének, a tisztességes versenynek és az oktatáspolitikának. Imwinkelried szerint azonban Magyarország ezek mindegyikében rosszul teljesít. A tanárok és a diákok több mint egy éve tüntetnek az „elviselhetetlen iskolai körülmények miatt”, a forráshiány általános, a tankönyvek pedig nem gondolkodni tanítanak, hanem ideológiai elfogultság jellemzi azokat. Emellett a szerző a kormány vállalatpolitikáját is elmarasztalta azért, ahogy bánik a kipécézett külföldi cégekkel. Felhívta a figyelmet a cementgyártók által fizetendő bányajáradékra, miután a három magyarországi cementgyártó nagyvállalat mindegyike külföldi érdekeltségben áll. Emellett a 3 milliárd forintnál nagyon árbevételű téglagyárakra is újabb adót vetettek ki. Ilyen bevételt azonban csak külföldi tulajdonban álló vállalatok érnek el, osztrák és francia cégek.
• Miért nem mernek megszólalni az üzletemberek?
• Hogy segítik a magyar különadók a külföldön előállított termékeket?
• Miért fenyegeti Magyarországot a gazdasági megrekedés veszélye?
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
