Kevés olyan kérdés van, amit az ökológusok és a nem ökológusok eltérőbb módon ítélnek meg, mint a szúnyogirtást. A legtöbb ember vélhetően nem hullatna krokodilkönnyeket, ha az összes szúnyog eltűnne örökre, viszont a probléma az, hogy hiányoznának az ökoszisztémából. Lehet-e kompromisszumot találni a gyérítés körüli állóháborúban?
Szerte az országban folyik a szúnyogok irtása (amit inkább gyérítésnek neveznek, mert ez a kifejezés kevésbé juttatja az emberek eszébe az ölést). Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság azt közölte, hogy a múlt héten 110 ezer hektáron irtottak, 14 megye 516 településén. Miközben a lárvák elleni biológiai beavatkozások már tavasz óta zajlanak, a kifejlett rovarok gyérítése a nyár elején indult be igazán. Az irtást végzők állítása szerint a készítmény (legalábbis a felhasznált mennyiségben) nem veszélyes az emberre, a melegvérű állatokra, illetve a növényekre, hiszen alig fél litert szórnak ki belőle hektáronként, és a szer pár órán belül lebomlik.
Viszont a felsorolásból nem véletlenül hagyták ki a többi rovart. Ugyanis e mérgek a rovarokon belül kevéssé specifikusak, a méhészeket például előre figyelmeztetik, hogy zárják el az állataikat a szer lebomlásának idejére, mert ők is elpusztulhatnak.
• A társadalmi érdek és az ökológiai szempontok között meg lehet találni a kompromisszumot?
• Mit gondol a kérdésről Garamszegi László Zsolt, az Ökológiai Kutatóközpont Ökológiai és Botanikai Intézet igazgatója?
• Hogyan lehet felrajzolni az inváziós e fajok magyarországi elterjedési térképét?
A teljes cikket a Magyar Hang július 9-én megjelent 2021/28. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!
Olvassa el a teljes cikket online, Magyar Hang Plusz előfizetéssel! Egy hónap csak 1690 forint!
ElőfizetekMár előfizettem, belépek Beléptem, elolvasom a cikket!
