„Kapkodó, hirtelen intézkedés” – Bod Péter Ákos a lakossági megtakarítások sarcolásáról

Az elmúlt napokban vészjósló hírek jelentek meg a magyar gazdasággal kapcsolatban: a Magyar Nemzeti Bank soha nem látott mértékű, 402 milliárdos veszteséggel zárta az elmúlt évet, a kormány pedig arról döntött, hogy egy adópolitikai döntéssel az állampapír-piac felé tereli a lakossági megtakarításokat.

Ahogy arról a Hang.hu is beszámolt, zsinórban a második évben fordult mínuszba az MNB szaldója, hiszen 2021-ben 57,1 milliárdra rúgott a jegybanki veszteség. A negatív sorozat pedig várhatóan nem ér véget, hiszen a magas kamatszint továbbra is jelentős kiadásokat generál. Mindennek nemzetgazdasági következményei is vannak, hiszen az MNB konszolidálása a jegybanktörvény értelmében az állam feladata. Tavaly ősszel egy törvénymódosítás értelmében mindössze annyival lett könnyebb a helyzet, hogy a számlát nem az MNB éves mérlegének megjelenését követő nyolc napon, hanem öt éven belül kell kinullázni. E döntés azt követően született meg, hogy napvilágot láttak az MNB első féléves adatai, ami már 200 milliárdos veszteséget mutatott.

Ami pedig a megtakarításokat illeti, egy friss rendelet értelmében július 1-jétől a 15 százalékos kamatadón felül 13 százalékos szociális hozzájárulási adót is kell fizetniük a magánszemélyeknek kamatjövedelmük után. Ez alól kivételt képeznek az ingatlanalapok befektetési jegyeiből származó kamatjövedelmek, valamint a magyar állampapírok, amelyek hozama után továbbra sem kell kamatadót fizetni. A jogszabály a bankokat arra is kötelezi, hogy részletesen bemutassák ügyfeleiknek, mekkora hozamot érhettek volna el, ha állampapírba fektetik pénzüket.

• Mire utalnak a kormány váratlan döntései?
• Miért halogatja a kormány a jegybank egyre növekvő veszteségeinek rendezését?
• Miért terelik az állampapírok felé a lakossági megtakarításokat?