Nem is sejtettük, milyen különleges hely a naprendszerünk

A naprendszerünkről korábban azt gondoltuk, hogy tipikus. Belül kicsi és sűrű, kívül nagy és főleg gázból álló planéták sorakoznak más csillagok körül is. Aztán kiderült, ez nem így van, most pedig egy kutatócsoport arra a következtetésre jutott, naprendszerünk a legritkább fajtából való.

A tudomány egyik alapfeltevése, hogy nem vagyunk kitüntetett helyen a világegyetemben. A földi törvények az univerzum egészében érvényesek, ezért lehet a távoli objektumok tulajdonságaira következtetni anélkül, hogy a helyszínen ellenőriznénk a feltevéseinket. És ebből következik, hogy ha a mi bolygónkon kialakulhatott az élet, ez máshol is bekövetkezhetett. Az utóbbi évtizedekben azonban egyre több kutatás jutott arra a megállapításra, hogy ha páratlanul egyediek nem is vagyunk, de átlagosnak egyáltalán nem nevezhetjük a körülményeinket.

A Nap például nem átlagos, a csillagok egy viszonylag ritka típusába tartozik. És mint kiderült, a naprendszerünk is egy elég ritka fajtából való. A NASA Kepler-küldetése, ami más csillagok körül keringő bolygók kutatását tűzte ki célul, felfedte, hogy a legtöbb rendszer egyáltalán nem hasonlít a miénkhez, hanem közel azonos méretű és tömegű, szorosan egymás mellé rendeződött égitestekből áll, akár a borsószemek a hüvelyben, miközben a mi naprendszerünk legnagyobb bolygójának, a Jupiternek a tömege két és félszerese az összes többi együttes tömegének.

• Miért fejlődnek ennyire eltérően a naprendszerek?
• Hogyan befolyásolják az óriásbolygók a többi planétát?
• Melyek lehetnek a naprendszerek főbb típusai?