Fogalmuk sincs, hogy mit játszanak

Nehezen találnánk nagyobb punkokat a Civil Összefogás Fórum (CÖF) vezetőségénél. A békemenetelő kormányközeli „civil” szervezet újabb ellenzékgyalázó plakátkampányt indított: a négy legfélelmetesebb „balliberális” politikus – vajon mit keres köztük Fekete-Győr András? – dollárjellel a mellkasán tekint le ránk a hirdetésekről, az üzenet pedig: „Megvették őket kilóra”. Szegény CÖF, mire kifizette a plakátokért a 30 millió forintnyi közpénzt, már nem Márki-Zayt, Gyurcsányt vagy Karácsonyt kell utálni, hanem Magyar Pétert (akit utólag be is tettek néhány helyen Fekete-Győr helyett). És ha ez nem lenne elég, kiderült, hogy Csizmadia Lászlóék a kép koncepcióját engedély nélkül vették kölcsön, méghozzá a Dead Kennedys nevű punkzenekartól. Az ostoba eltulajdonítással vissza is tértünk a zenéhez. Punkoktól lopni: lehet-e ennél autentikusabb a lázadás?

Ha a polgári tolvajlás erényét gyakorló szervezet szellemi forrásvidékét akarjuk feltérképezni, a hat évtizeddel ezelőtti Dél-Amerikáig kell utaznunk. A punk ugyanis akkor és ott született, egészen pontosan: 1964-ben, Peruban.

Ennél a pontnál feltehetően sokan felháborodottan abbahagynák az olvasást, hiszen a punk tudvalevőleg az Egyesült Államokból és/vagy az Egyesült Királyságból származik, és közel egy évtizeddel később indult. De minden ortodox zenetörténésznek ajánlom az éppen hatvan évvel ezelőtt megalakult Los Saicos perui zenekar első, Wild-Teen Punk from Peru című, 1965-ben megjelent albumát, amely a korát jócskán megelőzve, egyértelműen túllépett a beat jól nevelt harmóniáin, a rock and roll illedelmes lendületén és a (garázs)rock visszafogott zajongásán, és valami váratlanul vad, erőszakos, cél és érdek nélküli zenével jelezte, hogy nagy (társadalmi és kulturális) változások előtt áll a világ. Leghíresebb daluk, a Demolición (Pusztítás) szűk három percben, és mindössze négy szóban foglalja össze a Los Saicos ars poeticáját: „romboljuk le a vasútállomást”. Ha ismerték volna a számot, biztos, hogy a CÖF-nél is inkább ezzel járatják le Gyurcsányékat.