Egyre több magyar család választ iskolát Ausztriában

Daniella nemrég még tanárként dolgozott, az idei tanévben azonban már nem állt a katedrára, és lánya sem ült be az iskolapadba Magyarországon: azért költöztek ki Ausztriába, hogy a gyermek kint kezdhesse el a hatodik osztályt szeptemberben, és ne kelljen ingáznia. Daniella – akinek a nevét kérésére megváltoztattuk – elsősorban az iskolai stressz és a közoktatás hiányosságai miatt döntött úgy, hogy szeretné a gyermekét Ausztriában iskolába járatni, ahol versenyképes nyelvtudáshoz jut, hétköznapjai mégis nyugodtan telnek.

Sokan ingázással oldják meg az iskolába járást – úgy, hogy a határ magyar oldalán élnek –, de Daniella számos olyan családot is ismer, amely hozzájuk hasonlóan kiköltözött – akár úgy is, hogy továbbra is végzik munkájukat home office-ban. A statisztikák is azt mutatják, hogy Daniellának egyre több sorstársa lehet: nemrég a G7 gazdasági portál közölt adatokat az Ausztriában iskoláztatott magyar gyermekek számáról. 2010-ben még csak 2117-en voltak, a tavalyi tanévben már 10 646-an. A lap szerint a növekedés egyenletesebb lenne, ha csak a kiköltözők választanák az osztrák iskolákat, ezért azt feltételezik: az ingázók közül is egyre többen vannak ilyenek. 

• Miért dönt valaki úgy, hogy osztrák iskolába íratja a gyermekét?
• Mennyire vált be az ausztriai iskola a Magyar Hang által megkérdezett családoknak?
• Hogy látják a szülők a magyar oktatási rendszert – az egyikük tanárként is?
• Min múlhat leginkább, hogy hosszú távon hogy állnak helyt a családok ebben a helyzetben?

A teljes cikket a Magyar Hang március 31-én megjelent, 2023/13. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!