Megszólal a Fidesz euroatlantista szárnya

A Fideszben mindig is jelen volt egy Nyugat-párti irányvonal, amely időközben nagyon meggyengült. De nem véglegesen. A párt 1990-es évek közepén végbement polgári fordulatakor azok a politikusok, szakértők voltak a meghatározók, akik bár kritikusan szemlélték a nyugati világot, de – egyetértve a fősodratú magyar politikával – nem hagytak kétséget afelől, hogy az Európai Unióhoz és a NATO-hoz való csatlakozás, majd bennmaradás szolgálja Magyarország érdekét. Az első, majd a második Orbán-kormány idején is ezen irányvonal alakította javarészt az ország külpolitikáját, ezekben az években vezette Martonyi János a külügyi tárcát és volt Németh Zsolt külügyi államtitkár.

Mindkettőnek volt tartása Orbán Viktorral szemben: Martonyinak a politikába kerülése előtt is volt egzisztenciája (egyetemi oktató, ügyvéd volt), Németh Zsolt pedig a Fidesz egyik alapító tagja. Ő még testközelből látta a fiatal Orbánnak nemcsak az erényeit, de az emberi gyengeségeit is, és a Fidesz első éveiben még sok vita volt a testületi – így az elnökségi – üléseken is, vagyis félig-meddig egyenrangú kapcsolata volt a későbbi kormányfővel. Martonyi és Németh a kormányban dolgozva is tartották magukat az euroatlanti irányvonalukhoz, a klasszikus diplomáciai kommunikációt vitték, és ha nem is minden kritika nélkül, EU- és NATO-pártiak maradtak. Csakhogy már 2001–2002 körül a Fideszben, pontosabban annak értelmiségi/megmondóemberi holdudvarában megerősödésnek indult egy nemzeti-radikális szárny, amely sokkal kritikusabban viszonyult a Nyugathoz, amelyet a magyar érdekek semmibevételével, kettős mércével vádolt. Három meghatározó reprezentánsuk – Bayer Zsolt, Lovas István és Bencsik András – nemegyszer karcos, kérlelhetetlen hangvételű megnyilvánulásaikkal egyre nagyobb hatást gyakoroltak a Fideszt pártoló közvéleményre. A hatalomba való 2010-es visszatéréskor azonban Martonyi lett ismét a külügyminiszter, aki mert ellentmondani Orbánnak: az általa vezetett minisztérium ellenezte az azeri „baltás gyilkos” hazájába való visszaengedését.

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap július 28-án megjelent, 2023/30. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!