Aki az amerikai baktériumháborút terjesztő propagandától jutott el Nagy Imréig

Ha akad valaki, aki Nagy Imréhez egészen hasonló utat járt be a kulturális életben, az leginkább életrajzírója, Méray Tibor. Számára megadatott az is, ami Nagy esetében nem: életben maradt, lehetősége volt kiteljesedni. Az 1956-ban emigráló Méray ezt úgy fogalmazta meg: itt valóban élni, halni kell – na de azért nem azonnal, és főleg nem Kádárék kötelén.

Hosszú ideje maradt még: a száz évvel ezelőtt, 1924. április 6-án született író 2020 novemberében halt meg. Aktív maradt az emigráció éveiben, elsősorban az Irodalmi Újságnál, illetve a a Le Monde-ban és más francia lapokban kifejtve tevékenységét. A rendszerváltás után aztán a magyarországi nyilvánosság felületei is megnyíltak számára. De már a nyolcvanas években is feltűnt szamizdatban, a Beszélő 1982-es évfolyamában például Donáth Ferenc egyik levelének ügyéhez hozzászólva. Az eset a Nagy Imre-per kapcsán konkrétan érintette a kérdést: elmondhatjuk-e, hogy „a kivégzettek helytálltak, az életben maradottak megalkudtak”? 

• Mi is volt az az amerikai baktériumháború?
• Hogyan gyakorolt nyugati emigrációban önkritikát?
• Miként hatott a munkássága Kádár Jánosra?