Miért ünnepelték augusztus 20-át évtizedekig alkotmánynapként?

Szent István napját negyven éven át, 1949-től 1989-ig alkotmánynapként kellett ünnepelni. Az ok egyszerű: 1949. augusztus 20-án fogadták el a Magyar Népköztársaság sztálini mintájú alkotmányát. A hivatalos alaptörvény számos változáson ment keresztül 2012. január 1-jei hatályon kívül helyezéséig.

A Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé – olvashattuk ünnepeken és a négy (vagy öt évente) megtartott választások szavazóköri transzparensein. Az 1949-es alkotmány szlogenné vált kitétele az idő múlásával egyre gyakrabban lett irónia tárgyává. Ha van „dolgozó nép” – így az egyik érvelés – akkor lennie kell „nemdolgozó népnek” is. Amennyiben így áll a dolog, akkor a többségnek semmiféle hatalma nincs. Még ismertebb és népszerűbb volt az a lakosság ajkán született mondás, hogy „a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó szovjet népé”.

Ősi alkotmány, népfelség

Az ország egyáltalán nem tisztelte saját alkotmányát (vagy ahogy az Egészséges erotikában mondták „kotmányát”) – nem véletlenül. Az 1949-es alaptörvényt idegen érdekek nyomán mindenfajta konszenzus nélkül kényszerítették rá a magyarokra, szemben az azt megelőző két – az ország életét meghatározó – szabályozással.

• Illeszkedik-e a Magyar Népköztársaság 1949. augusztus 20-án elfogadott alkotmánya a hazai alkotmányjog fejlődésébe?
• Alkotmánymódosítás vagy inkább revízió történt 1972-ben?
• Mikor változott vissza augusztus 20-a Szent István napjává?

A teljes cikket a Magyar Hang hetilap augusztus 18-án megjelent, 2023/33. számában találja. Vegye meg nyomtatott kiadásunkat, vagy olvassa el a cikket a Magyar Hang Plusz felületén online!